Csiklócsonkítás: Nem hagyomány, hanem barbárság!

"Kilenc éves voltam, az anyám beültetett az autóba, és azt mondta, van valami a testemen, ami mocskos, és ettől most megszabadulunk" - emlékszik a történtekre Jane, aki nem Afrikában, hanem az Egyesült Államokban esett át a brutális beavatkozáson.

Az UNICEF szerint 2016-ban kb. 200 millió nő élte át a brutalitást a világ 30 országában, és igen: fejlett, nyugati országokban is.

Nem, nem csak a harmadik világban él a gyakorlat!

A női nemi szerv megcsonkítása 30 országban élő gyakorlat, dacára a tiltásnak: 27 afrikai ország mellett Indonéziában, Kurdisztán iraki részén és Jemenben is kénytelenek elszenvedni a kegyetlenséget a 6 és 11 év közötti lányok. Sőt, a nyugati klinikákon igen gyakran már csecsemőkorban sor kerül rá.

"Sosem beszéltünk róla, azután sem, hogy megtörtént, ez nálunk amolyan tabu" - nyilatkozta a Vice News-nak név és arc nélkül a túlélő, akit egy texasi klinikán fosztottak meg női nemi szervének egy részétől. Noha 1996 óta törvény tiltja Amerikában a beavatkozást, még mindig hallani hasonló esetekről: nemrég egy michigani orvos bukott le, aki lányok ezreit műtötte meg. Külön probléma, hogy 17 államban máig nem kriminalizálták a gyakorlatot, így az orvos nem kerülhet börtönbe, hiába a tiltás.

Nem, nem "női körülmetélés": a nemi szerv megcsonkítása!

Bár sokan "női körülmetélésként" utalnak rá, a valóságban ennél jóval drasztikusabb dologról, csonkításról van szó. A beavatkozás során a csikló egészét vagy egy részét távolítják el, bizonyos esetekben pedig a hüvely nyílását is szorosabbra varrják. Egyes afrikai országokban a közhiedelem szerint ez a záloga annak, hogy a lány a házasságig "tiszta" marad és később is hű lesz a férjéhez: életét nem a vágyak és az ösztönök, hanem a kötelesség irányítja majd.

Bár már több régióban betiltották a kegyetlen és veszélyes gyakorlatot, sok család még mindig attól tart, hogy lányuk egyedül marad, ha "nem lesz olyan, mint a többiek". Ezért aztán a tehetősebb, felvilágosultnak hitt családokban gyakran drága magánklinikákon végzik el a műtétet - de legtöbbször a falu javasasszonya vagy bábája ejti meg a vágást egy késsel vagy üvegdarabbal.

Sokan már ebbe belebetegszenek, belehalnak, de a többiek sem sok jóra számíthatnak: nemcsak szexuális örömérzetet nem lesznek képesek érzékelni ezen a területen, de sokszor még a vizelés is fájdalmassá válik, és gyakori fertőzések, különféle szülési komplikációk nehezítik az életüket.

Forrás: Shutterstock

Nem, nem tekinthető kulturális vagy vallási hagyománynak.

A nyugati világban hajlamosak vagyunk elbagatellizálni a nemi szerv megcsonkításának gyakorlatát: azt mondjuk, "ez a kultúrájuk része", "nagyon régi hagyományról van szó", vagy épp "arrafelé a vallás az első". Az áldozatok azonban, akik megélték ezt, és maguk mögött hagyták szülőföldjüket, egybehangzóan állítják: nem szabad kulturális örökségként vagy vallási gyakorlatként tekinteni a másik ember megcsonkítására. Ezt az álláspontot képviseli az Egészségügyi Világszervezet is.

Kulturális örökség egy nemzet költészete, képzőművészete, vagy épp az, hogyan fűszerezik a nemzeti ételeiket. Vallási hagyomány egy szent vagy próféta tiszteletére celebrált mise, egy esküvői, vagy épp gyászszertartás.

Az azonban, hogy a nőket az irányító szerepben lévő férfiak elnyomásban akarják tartani, és ennek érdekében megcsonkítják és egy életre megsebzik... nos, az távol áll a szokások és tradíciók színes repertoárjának kötelező tiszteletétől. Az olyasmi, ami ellen tenni kell. Ha mással nem tudunk, hát azzal, hogy annak nevezzük, ami.

A WHO, az UNICEF és egyéb szervezetek aktivistái - köztük sokan maguk is túlélők - úgy vélik, leginkább az segít, ha világszerte nyíltan beszélünk a problémáról. Egyrészt ez nyitottabbá teszi a szexuális felvilágosítás iránt az új generációkat, másrészt pedig nyomást gyakorol az államokra és országokra, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a törvényhozásban. Ahhoz pedig, hogy a gyakorlat is változzon, a hatóságokat megfelelő képzésben kell részesíteni, hogy felismerjék a kritikus eseteket és fel tudjanak lépni azok ellen.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?