Tolvajok, akik megpróbálták ellopni a nagymamám nyugdíját...

Mindig is kreatív embernek tartottam magamat, de manapság úgy érzem, kispiskóta vagyok azokhoz a hihetetlen fantáziával és színészi képességgel megáldott tolvajokhoz képeset, akik mindenáron be akarnak jutni a házadba.

Nem mintha én bárhová is be akarnék törni, ellenben bennünket már jó párszor kipécéztek. Fogalmam sincs, ki ő, soha nem láttam. A kapcsolatunk a kaputelefonos beszélgetésekre redukálódott. Először a Zsoltit kereste. Pár nap múlva meg a Petit. Szerintem azt hitte, süket vagyok és nem ismerem fel a hangját. Mondtam neki, nem lakik itt sem Zsolti, sem Peti. Oké. Pár nap múlva azzal csengetett fel, hogy engedjem be, szórólapot hozott. Utána előadta, hogy elhagyta a kulcsát. Majd áttértünk arra, hogy a Marit keresi.

Érdekes módon, mindig akkor jött, amikor a párom nem volt otthon. Mintha már csak én zavarnám a vizet. Végül egy mesés nyári estén közöltem vele, hogy felismerem a hangját, és ha még egyszer felcsönget, ráhívom a rendőröket.

Nem hatotta meg. De az igen, mikor egyszer pechjére akkor csengetett fel, mikor nálunk voltak a rokonok, és a kétajtós szekrény sógorom egyből kapott az alkalmon: finoman elbeszélgetett a fiatal férfival arról, hogy felejtse el a csengőnket...

Ez a próbálkozás azért nem sok fantáziáról árulkodik - inkább a pitiáner kis tolvajok csinálnak ilyet. Nem úgy, mint azok, akik nemrég megpróbálták meglopni a nyugdíjas nagyszüleimet. A minap hívott fel a nagyanyám azzal, hogy ne engedjem be a villanyszerelőket a lakásba. Mondom neki, nem is várom őket. Aztán elmesélte, hogy hozzájuk beállított két pasas, előadták, hogy villanyszerelők, és lenyomtak valami iszonyat szakszerűnek tűnő dumát a vezetékekről - és arról, milyen szörnyű következményekkel jár, ha nincsenek kicserélve.

A cél az volt, hogy mielőbb leszerződjenek velük. A helyszínen ez rögtön hatvanezret jelentett volna, a munka után pedig még félmilliót. Fogtam a fejemet - mert a szerencsétlenek közölték, hogy nincs náluk a házban annyi -, és közben azon imádkoztam: add uram, hogy nem adtak csak úgy hatvanezret két idegennek, mert már első hallásra is rém átlátszó a sztori.

Forrás: Shutterstock

Hála istennek, hogy egy agyvérzés után még fogott nagyanyám agya, és észbe kapott, hogy miért kellene nekik erről azonnal dönteniük. Meg egyáltalán tud-e erről a közös képviselő? És ha már itt tartanak, milyen cégnek dolgoznak, és van-e névjegykártyájuk, valamiféle elérhetőséggel?

Kimentették magukat a kérdések alól, és úgy elhúztak, mint a vadlibák. Vissza sem tértek. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy két tolvajt engedtek be, akiknek szerencsére nem sikerült őket legombolniuk, és hálásak lehetnek azért, hogy ennyivel megúszták...

Végezetül az egyik kedvencem: felraktuk a régi laptopunkat egy adok-veszek csoportba. Ránk írt egy férfi, hogy érdekli, szeretné megnézni. Természetesen. Megbeszéltük vele, hogy elvisszük a közelbe, úgyis jó az akksija, bárhol meg lehet nézni. Nem.Ő eljön hozzánk, megnézi itt. Adjunk címet. Ember! Nem kell bedugni sehová, anélkül is működik!

Márpedig ő ragaszkodott, hogy házhoz jöjjön, mi meg ahhoz ragaszkodtunk, hogy ne. Végül ő küldött el minket a francba. Ennek a sztorinak is számos verzióját hallottam már. Emberekről, akik jelentkeznek valamilyen hirdetésre - főleg olyanokra, ahol tényleg muszáj házhoz menni -, és közben alaposan szétnéznek a lakásban, majd szőrén-szálán eltűnnek. Nem meglepő, hogy az ilyen alkalmakat rendszeresen betörési kísérlet követi.

A másik, hogy rengeteg gyanús külsejű ember kopogtat be adománygyűjtés céljából vagy "közvélemény-kutatás" okán - és egyik sem tudja igazolni magát. Gyakran az derül ki ezekből, hogy az illető nem dolgozza ki eléggé a kamu sztoriját. Persze nem mondom, hogy minden egyes esetben álruhás betörőkről van szó, de sajnos gyakran igen. Ezért érdemes vigyázni...

Nem kell a körmünket rágva kucorogni otthon, sörétessel a kezünkben. De annyi biztos: jó, ha az ember figyelme nem lankad, és egy olyan jó lakóközösséget tudhat magáénak, ahol az emberek figyelmeztetik egymást az ilyesmire. Például, hogy ne engedd már be a tolvajt a lakásba...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?