Nem sikeres vagy, hanem csak szerencsés!

Úgy érzed, hogy egyáltalán nem vagy szerencsés típus? Bezzeg a többiek! Gyerekkoromban rongyosra olvastam a Punk, avagy a Hajmeresztő Hétfő című ifjúsági regényt, és megtanultam belőle, hogy akkor is lehet szerencséd, ha nem veszed észre...

Például, amikor elsétálsz egy csatornanyílás felett, és nem ejted bele a lakáskulcsodat.
Olykor utólag tudod meg, hogy egy totál átlagos napon milyen kegyesek voltak hozzád az őrangyalok. Mondjuk, mikor baleset van egy úton, ahol nap mint nap jársz, de most valamiért mégsem mentél arra...

Szerencsés vagy, ha jó az egészséged, ha van szerető családod és barátaid. Sőt, azért is, hogy ide születtél, nem mondjuk, a nyugat-szaharai térségbe. Lehet, hogy a barátnőid valami totál hétköznapi dolog miatt tartanak irigylésre méltónak: például, mert nem zsírosodik a hajad. Vagy vékony vagy, és bármit megehetsz, ők meg már a kaja látványától is felszednek öt kilót...

Sajnos nem vesszük észre magunk körül a hétköznapi örömöket - pedig szerintem ezzel kell kezdeni, ha szerencsésnek szeretnénk érezni magunkat.

A szerencsét általában valami váratlan, látványos dolognak tartják. Ok nélkül érkezik, csak úgy hirtelen, például lottónyeremény képében. Esetleg becsönget hozzád a herceg fehér lovon, pedig nem is adtad meg a címedet. Akik így gondolkodnak, általában nem nagyon tesznek semmit azért, hogy szerencse érje őket - inkább várják, mint a sült galambot.

Meg vannak róla győződve, hogy boldogan élő ismerőseik egyszerűen csak piszok mázlisták. Minden az ölükbe hullott: szerető társ, stabil anyagi háttér, karrier, utazás - holott meg sem érdemlik... Pedig a totális boldogság elég ritkán zuhan csak úgy az emberre, keményen meg kell dolgozni érte.

Forrás: Shutterstock

A szerencse önmagában még csak a lehetőséget jelenti. Azt, hogy választhatsz: társat, lakhelyet, munkát, ruhákat, iskolát - vagy bármit, amire az emberiség jó háromnegyedének sajnos nem igazán van lehetősége.

Ahhoz is mázli kell, hogy megismerd a jövendőbelidet. Mégsem csak magától történik, hogy két ember egymásra néz, rájönnek, hogy egymásnak teremtették őket, és onnantól kezdve minden fenékig tejfel. Rengeteg önismeret, csalódások és kudarcok sora szükségeltetik ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen társat szeretnénk: mit várunk el, és mit tudunk adni.

Egy kapcsolatra is készen kell állni, hiszen ha a múltbeli sebeidet nyalogatod, a büdös életben nem fogod észrevenni a Nagy Őt - vagy észreveszed, de elüldözöd. Miután pedig összejöttök, muszáj folyamatosan dolgoznotok a kapcsolaton, mert anélkül kihűl és tönkremegy.

Az álommelóhoz is szerencse kell: legalábbis arra a pár másodpercre, míg a HR-es a te önéletrajzodra figyel fel a sok közül. Az ehhez szükséges körülményeket azonban te teremtetted meg: tanultál, szakmát és gyakorlatot szereztél, plusz megírtad azt a bizonyos CV-t. A bátorságod is kellett, hogy egyáltalán jelentkezz, és később is szükséged lesz rá, mikor bizonyítod az interjúztatók előtt, hogy te vagy a nyerő.

Akik szerencsésnek érzik magukat, keményen dolgoznak a céljaikért, mégsem ragaszkodnak görcsösen hozzájuk. Néha le kell kicsit csendesedni, hogy a belső hangra hallgass. Sodródj az árral, amíg meg nem találod a helyes utat! Így könnyebb lesz legyőzni az akadályokat, sokkal több sorsszerű dolog történik veled - és könnyebben melléd szegődik a szerencse is.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?