Aztán este látta a kicsi csuklóját ékesítő ábrát. Az óvoda magyarázata szerint a hennával készült ábrához a gyerek ragaszkodott. Ennyi a történet. Az anya felháborodását - ahogy az lenni szokott - volt, aki osztotta, volt, aki kinevette.
Ez utóbbi reakcióval azonban én nagyon nem értek egyet: szerintem az eset több summázatot érdemel annál, minthogy a "henna ártatlan cucc" és hogy "nem elég laza" az érintett anyuka. Mert egyrészt a henna is okozhat allergiás reakciót, másrészt a tetoválásról is mindenkinek meglehet a maga véleménye.
Nekem például nem tetszik, hogy az elmúlt években egyre több ember testrészeit lepték el a témájukban és kivitelezésükben középszerű tetkók. Persze van, akinek sikerül jól alkalmaznia ezt a műfajt - és mint mindennek, ennek a kulcsa is az, hogy az illetőnek vannak egyéni gondolatai és ízlése. Ezek fő forrása viszont a gyerekkor: az akkori élmények, események és főleg a sok-sok beszélgetés.
Épp ezért én is szeretném tudni, milyen hennás akcióra készül az ovi, hogy előtte elbeszélgethessek róla a gyerekemmel. Szeretném tudni, mi jár a kicsi fejében, miért akar, vagy nem akar ábrát a testére, és ha akar, akkor milyet. Közben pedig elmondanám a saját véleményemet is neki, finoman, az ő életkorának megfelelően lefordítva - hiszen erről is szól a gyereknevelés.
Mivel az óvoda nem szólt előre a hennázásról, erre a fontos dologra nem adott lehetőséget a történetben szereplő anyukának. Pedig normális, ha a szülő igenis tudni akarja, mi díszeleg a kicsinye bőrén - és nem, nem azért, mert ő az ízlésrendőrség, hanem mert jelen szeretne lenni a sarja életében.
Ezért is voltak többen azok, akik igazat adtak az esetet elpanaszoló anyukának, és hiányolták az előzetes szülői véleményalkotás lehetőségét. Hát igen, a mindenkori szülők már csak ilyenek. Szeretnek döntéseket hozni.
Érthető: övék a felelősség. Mint egy óriáscég irányításakor, ahol végső soron a nyereség és a veszteség is a vezetőség számlájára megy. Mert például mi van, ha a kicsi derült égből egyszer csak allergiás lesz a hennában lévő festékanyagra? Az ovi tördelheti kezét meg utólagosan darálhatja a bocsánatkéréseket, de mégiscsak a szülő szíve szakad meg a kínlódó gyerek láttán - és ő rohan vele az orvoshoz.
Ezt a felelősséget minden oktatási intézménynek tiszteletben kell tartania - különben a szülő joggal érezheti magát hátba támadva. A henna pár nap alatt lekopik, de az óvónőkbe, az óvodába vetett bizalom nem gyógyul ilyen gyorsan. Megéri kockáztatni?
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.