2025. márc. 9., vasárnap Fanni, Franciska
A régi mondás szerint "színház az egész világ". Mindannyian hallottuk már ezt az örökbecsű gondolatot. Ritkán gondolunk azonban bele, hogy mi is a színészet, arról pedig még kevesebb szó esik, hogy vajon olyasmit takar-e a fogalom, ami egy jól körülhatárolható szakma sajátja, vagy mindannyian lépten-nyomon színészkedünk.
A 2004-ben elhunyt világhírű színész, Marlon Brando egészen sajátos, káprázatosan intelligens álláspontot képviselt a színészkedés mibenlétéről. A Keresztapa, az Apokalipszis most és egy sor további filmklasszikus sztárja évtizedekkel ezelőtt fejtette ki véleményt, Dick Cavett műsorában.
Szerinte a színészet nem szakma, hanem "szociális kenőanyag", hiszen mindannyian nap mint nap hazudunk és színészkedünk - egész egyszerűen a túlélésünk elengedhetetlen eszközéről van szó. Azért színészkedünk, hogy mentsük az irhánkat: nem mondunk ki olyasmit, amit gondolunk, kimondunk olyasmit, amit nem gondolunk.
A mára legendássá vált interjú során a műsorvezető hitetlenkedésére Brando szembesítette Cavettet azzal, hogy amikor feszült, ideges, kétkedik önmagában műsorvezetés közben, akkor ezt elfojtja, a siker, a munkája megőrzése érdekében.
Egy másik érzékletes példában arról beszélt, hogy ha értékesítőként dolgozunk, és az ügyfelünk - akit cseppet sem találunk szimpatikusnak vagy szerethetőnek -, előáll egy abszurd ötlettel, akkor ösztönösen helyeselünk, bólogatunk. Egyetértünk valakivel, akivel semmiben sem értünk egyet, olyasmiben, amit hülyeségnek gondolunk. Hogy miért? Hát az eladás érdekében.
Mi tagadás, mindannyiunkkal megtörténik időről időre, hogy nem mondhatjuk ki, amit gondolunk, netán olyasmit kell mondanunk, amivel nem értünk egyet. Nagy kérdés persze, hogy milyen mértékű és milyen gyakoriságú színészkedésre kényszerülünk.
Lehet, hogy a szabadság valódi fokmérője az, hogy mennyit kell színészkednünk a mindennapjainkban, talán csak az igazán szabad, aki minden nap azt mond és tesz, amit csak akar.
Emellett aki egy kicsit is tudatosan éli az életét, az jól tudja, hogy a céljai érdekében néha olyasmit kell csinálnia és mondania, amit ott és akkor nem szívesen tesz, hiszen az a javára válik. Különösen igaz ez a párkapcsolatokra: egy családi esemény meglátogatása például olyasmi, amit nem mindig örömmel teszünk, de jól tudjuk, hogy a másiknak fontos. Ezért végül megtesszük, hiszen többet ér a kapcsolatunk, mint amennyi kellemetlenséggel jár a rokonok elviselése.
Színház az egész világ, mégis törekednünk kell arra, hogy önmagunk maradjunk, és a lehető legszabadabb életet alakítsuk ki magunknak.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Ázsia Expressz: újabb szereplők nevei kerültek nyilvánosságra
Fura melók: Hivatásos matracugráló és társai
Drámai: Így fog kinézni az ember 2100-ban - fotó
A világ egyik legnagyobb aranybányájának saját repülőtere van
Jolly-nak elege lett: kitálalt Szuperák Barbival folytatott kapcsolatáról
Bejelentették az oroszok: gyakorlatilag taroltak a harcszíntéren
Egy hüllő is jobban képes szeretni, mint te!
A Lidl párszáz forintos csodaszere lerobbantja a zsírt a sütő belsejéről
Te is kényszerbeteg vagy, ha visszamész megnézni az ajtót!
Görcsösen győzni akartam, és ez megkeserítette az életem!
Társkeresés: Mintha egy állandó állásinterjú lenne az életem!
A te pasid is sokat ül a gép előtt? Hidd el, nem tragédia!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.