Nehezen felejtem el a pillanatot, amikor kiderült, hogy férfi kollégám ugyanazért a munkáért magasabb fizetést kap, mint én. Az ő munkája többet ér, lojálisabb a céghez, vagy keményebben dolgozik, mint én?
Választ soha nem kaptam a kérdéseimre, a nemek közti fizetések egyenlőtlensége azonban ma is világszerte létező jelenség. Vagyis a nők minden ok nélkül kevesebb fizetést kapnak pontosan ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégáik. Vagyis egyetlen oka mégis van: az, hogy nőnek születtünk. Ezt pedig úgy hívják: diszkrimináció. Akkor is, ha nem szándékos, vagy nem tudatos.
Van róla statisztika, kimutatás, sőt, kampányok is indulnak a probléma megoldására. Ehhez képest mindenki ismer legalább egy olyan embert, aki rendületlenül tagadja a nők és a férfiak közötti bérszakadék tényét. És őket nem lehet se számokkal, se grafikonokkal meggyőzni.
Hiszen olyan "megcáfolhatatlan"érveik vannak, mint:
- a nők nem tudnak úgy érvényesülni, mint a férfiak,
- inkább nővérnek tanulnak, mint olajmérnöknek,
- rendszeresen, de legalább egyszer elmennek szülési szabadságra,
- a gyerek után pedig már csak a részmunkaidő marad...
Csakhogy ezek eléggé féligazságok, amik egész könnyen megcáfolhatók - például így:
Egy anya nem tud hatékonyan dolgozni.
Molyrágta gondolat - mintha legalábbis pénzügyileg büntetni kéne, amiért felneveljük a majdani adófizetők generációit. Lehet, hogy bizonytalansági faktorként értékeli a munkáltató, hogy majd egyszer elmegyünk szülési szabadságra - ahonnan vagy visszatérünk, vagy nem. De egy férfi is bármikor felmondhat, mert kap egy jobb ajánlatot... Míg egy nő tisztában van azzal, hogy a munkába való visszatérés esetén mennyit számít egy stabil, kialakult jó viszony a munkáltatóval, így még jobban fog igyekezni, és nem is fog évente munkát váltogatni.
Az is tény, hogy a szülővé válás alapvetően megváltoztatja a munkavállaló kereső képességét, hiszen nincs több túlóra, ha menni kell az oviba, és az influenzás gyereket sem lehet otthon hagyni. Ez a teher azonban sokszor fokozottabban jelentkezik az anyáknál, mint az apáknál.
De ha feloldanánk a gyereknevelési feladatok megoszlását érintő diszkriminatív társadalmi elvárásokat, és az apák is pont olyan intenzíven vennének részt a család körüli feladatokban, akkor ez a probléma is megoldódna.
Pláne, ha kiegészülne egy magas színvonalú a bölcsődei és óvodai ellátással, és munkáltatói rugalmassággal - pl. home office vagy kötetlen munkaidő. Elvégre nem mindegy, hogy hol és a nap melyik szakában végzi el az adott feladatot az alkalmazott?
A nők eleve olyan munkát választanak, ahol alacsonyabb a bérezés.
Aki ezzel érvel, az nincs tisztában a nemi sztereotípiák romboló hatásával. Pályaválasztásnál az iskolai környezet mellett meghatározó a családi minta is: arra kellene bátorítanunk a lányokat, hogy az érdeklődésüknek megfelelően válasszanak szakmát, és ne a társadalmi beidegződések mentén építsenek karriert. Történelmi tény, hogy amint a nők tömegesen választanak egy szakmát, annak nem csupán a presztízse csökken, hanem a bérezése is.
Sokan nem tudják, hogy a manapság maszkulinnak tartott programozói szakmában régen sokkal több nő dolgozott. Ma férfiak uralják az ágazatot, ami meglátszik a fizetéseken is. A helyzet persze folyamatosan javul, de mindkét nemre szükség van ahhoz, hogy lebontsák a női munkákat övező becsmérlő előítéleteket.
Miért ér kevesebbet egy nő munkája?
A nők nem kérnek fizetésemelést.
De igen, kérünk, csak a férfiaknál szerényebben teljesítünk ezen a területen. Tehetségtelen tárgyalók lennénk? Nem hinném, inkább egy másik, mélyen gyökerező társadalmi sztereotípiáról van szó, miszerint a két nemet ellentétesen ítélik meg ugyanabban a helyzetben. Ami a férfinál az ambiciózus karrierépítés, az nálunk követelőző magatartás. Ha asszertívak próbálunk lenni, egyszerűen ellenszenvet váltunk ki. Ezért is lehet, hogy junior pozícióban több a női munkavállaló, mint senior beosztásban.
A férfiak képzettebbek.
Üdvözlet a párhuzamos valóságban élőknek! Számtalan kimutatás bizonyítja, hogy ennek az ellenkezője igaz évtizedek óta. A társadalomtudósok egy része pont emiatt bízik abban, hogy a nemek közti bérolló folyamatosan zárul - jóllehet, a nők tanulmányi előnye sok esetben még mindig elolvad a munkaerőpiacon.
Szerencsére joggal bízhatunk abban, hogy a fiatal generációk élen fognak járni a nemi sztereotípiák lerombolásában is, mert rég elmúltak azok az idők, amikor a nők aprópénzt kaptak a férjüktől, hogy azon hajcsatot vegyenek.
Nagy Viktória
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
