Nem nézett vissza, pedig a háttérben láthatta volna egy másik férfi sziluettjét, amint az felemeli a kezében lévő fénylő tárgyat. Egy kulcsot...
Erotikus novella is kezdődhetne így, ez azonban egy gyakori ábrázolása annak, miként használták a középkorban az erényövet. Bár egyesek szerint a fegyveres bikini eredete az ókorig nyúlik vissza, leggyakrabban a keresztes hadjáratok idején született írások utalnak a létezésére.
A hosszúra nyúló csaták miatt a férfiak védőeszközt készíttettek feleségeik számára, hogy azok még véletlenül se tudjanak kísértésbe esni más férfi által.
A kezdetben csupán vallási szövegekben feltűnő utalások a 16. századtól kezdődően egyre gyakrabban jelentek meg illusztrációkban, fametszeteken, rézkarcokon. A szemérem védőjeként aposztrofált öv dizájnja régiótól függően eltérő volt. Volt, ahol a fém mellett bőrt és bársonyt is használtak, illetve különböző volt az övbe vájt lyukak mérete és formája. Létezett olyan példány, amelynek hátulján virág formájú volt a rés. Egyes öveknél pedig a lyukakat "fogazattal", csipkékkel látták el, hogy még félelmetesebb hatást keltsenek. Szegény szeretők, vajon mire gondolhattak, amikor meglátták a fémszörnyet?
Leginkább semmire, ugyanis az erényöv a középkori mítoszok egyik legtartósabb példánya, amely makacsul tartja magát napjainkig is. Történészek, írók és művészek sora értekezett hosszasan a fémdarabról, még könyv is született a témában, bizonyíték azonban vajmi kevés. Hogy miért tartotta magát a történet makacsul annak ellenére, hogy az ábrázolások nagy része parodisztikus?
Egyrészt szeretjük magunkat felsőbbrendűnek gondolni, és ez nem volt másképp a reneszánsz idején sem, sőt! A sötétnek tartott, tömjén és szenteltvíz szagú középkor tökéletes ellentéte volt mindannak, amit a meztelen, pajzán emberábrázolású reneszánsz képviselt csodás formáival. A korabeli propaganda sikeresnek bizonyult: a középkor évszázadait barbárnak, az embereket pedig bolondnak tartották.
Másrészt imádjuk a bujaságot, és alig várjuk, hogy alámerüljünk a szexuális örömökben. A múzeumokban található erényövekről a történészek megállapították, hogy mindegyik a 18-19. században készült, tehát olyan fantázia tárgyak, melyek egy soha nem létezett múltra utalnak.
Az öv a férfiak egy fantáziája a nők szexuális étvágyáról, akik annyira kéjsóvárak, hogy be kell zárni őket. A nők képzeletében pedig megjelenhet a vad, kegyetlen férfi, aki kontrollálja a testüket.
Noha van olyan kiállított erényöv, amely állítólag Medici Kataliné és Habsburg Annáé volt, ezek ugyanúgy a legendát erősítik, mint a szolidabb darabok. Valójában egyetlen nő sem élte volna túl az erényöv viselését. Minden egészségügyi és higiéniai szempontnak ellentmond a vasszörnyeteg viselése. A rozsdamentes acél feltalálása előtt villámgyorsan fertőzéshez vezetett volna az öv, nem is beszélve a pisilésről vagy a menstruációról.
A legviccesebb azonban mégiscsak az, hogy a hűség és tisztaság szimbólumának megtestesítője, amelynek ábrázolásán már hatszáz éve is röhögtek, ma kelendő kéjtárgy a szexshopok polcain.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.