Korában perverznek tartották, manapság Gustav Klimt még egy mesében is főszerepet kapott

Az 1862-ben született Gustav Klimt egy Bécs környéki faluban nevelkedett egy hétgyermekes családban, és már egészen kiskorától kezdve körbevette a képzőművészet ereje. Édesapja rézmetsző volt, ezt a szakmát pedig Gustav és öccse, Ernst is kitanulták, egy ideig együtt is dolgoztak.

Gustav Klimt csodás, olykor fedetlen keblű, olykor buja tekintetű alakjaiban mai szemmel semmi kivetnivalót sem találni, de a századfordulót megelőző években bizony sokan botrányosnak tartották a szecesszió mesterének stílusát.Sőt, többen egyenesen pornográfnak és perverznek titulálták a képeit. A bécsi egyetem például megrendelt egy freskósorozatot, ám annak ellenére, hogy a filozófia, az orvostudomány és az igazságszolgáltatás allegorikus alakjait kellett Klimtnek ábrázolni, már a vázlatok is annyira kicsapták a megrendelők biztosítékát, hogy azonnal visszavonták a felkérést és visszakérték az előleget is.

A festőművész életműve leginkább a megfestett nőalakjairól ismert, akiknek a tekintetében is ott tükröződik a büszkeség, a szemérmetlen bujaság, az önbizalom és a rejtélyesség. Kevés férfi szerepel a képein, de sosem a maszkulin erőteljességet, inkább egy csepp feminim ártatlanságot képviselnek a vásznon.

1892-re elvesztette édesapját és testvérét is, minek hatására Gustav Klimt depresszióssá vált – hiszen onnantól kezdve egyedül neki kellett eltartani családját. Sosem költözött el otthonról, haláláig édesanyjával élt. Nem vettette meg azonban a női nem nyújtotta örömöket, és annak ellenére, hogy nem bonyolódott házasságba, kapcsolataiból legalább 14 gyermeke született, melyek közül ő mindössze hármat ismert el.

A tehetséges és igen puritán életet élő festőművész egy agyvérzés következtében félig lebénult, majd elkapta a spanyolnáthát. 1918. február 6-án, 56 évesen hunyta le örökre a szemét.
Gustav Klimt csodás szecessziós festményei a mai napig valamiféle álomszerű csodálattal töltik el az embereket. Halála miatt több műve is félbe maradt, de szép számmal vannak kész képei is örökségében. Az egyikkel például megdöntötte Picasso rekordját: 2006-ban ugyanis a az Ausztria Mona Lisájaként is emlegetett Portrait of Adele Bloch-Bauer I című festményét 135 millió dollárért vette meg a Neue Galerie New York.

Mia és én, avagy a készítők gyerekszobájában egészen biztosan Gustav Klimt képei lógtak. A holland–német–olasz–kanadai vegyes technikával készült mesefilm egyik felében Mia egy hús-vér lány, aki azonban nem nevezhető hétköznapinak: apjától kapott egy varázskönyvet és egy hozzá tartozó csodakarkötőt, ezek segítségével tud eljutni Centopiába, mint tündér. Ez a világ pedig le sem tagadhatná, hogy szereplőit Gustav Klimt művei alapján alkották meg.

Nyitókép: AFP