Néha ki nem állhatjuk, mégis képtelenek vagyunk szabadulni tőle - így lett a melltartó a mindennapjaink szerves része

Melltartó, szükségszerű kelléke a női létnek, ami a koronavírus-járvány miatt a home office-nak köszönhetően kicsit háttérbe szorult a nők életében. Ennek ellenére el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle, pedig a legtöbben úgy vesszük le a boltok polcairól, hogy nem tudjuk, miként is lett a mindennapjaink szerves része.

Ez a ruhadarab szorosan egybeforr a nők történelmi szerepének változásával és szociális helyzetük alakulásával. A formája, a mérete, az alakja felfoghatatlan mennyiségű formát öltött az elmúlt évezredek során.

1869-ben Hermine Cadolle vette kezébe az irányítást a női ruhaneműk felett és két részre osztotta a roppant kényelmetlen és szoros fűzőt, amelyből egy melltartóra emlékeztető felsőrészt hozott létre. Cadolle ezt követően fehérnemű üzletet is nyitott, ahol főként főrangú hölgyek és számos híresség is megfordult. Mindezek ellenére nem őt tekintjük a melltartó feltalálójának, hanem Caresse Crosby-t, eredeti nevén Mary Phelps Jacobot. Mary egy igazi nagyvilági dáma volt, aki a művészetek iránti lelkesedése mellett kiváló üzletasszonyként is bizonyított.

Mary találmányát Caresse is szabadalmaztatta, a segítségével önálló vállalkozásba kezdett. A férje azonban ezt nem nézte jó szemmel és rávette, hogy gyakorlatilag apró pénzért, 1500 dollárért eladja a szabadalom használati jogát egy fűzőgyártó cégnek, akik 15 millió dollárt kerestek az elkövetkezendő 30 évben a fiatal üzletasszony találmányával.

A 20. század elejére egyre népszerűbbek lettek a melltartók, mivel a fűzők kora leáldozott, miután a lágyabb esésű női ruhák kerültek előtérbe. Sőt, amikor Amerika belépett az első világháborúba a hadügyminisztérium külön megkérte a hazafias nőket, hogy ne vásároljanak többé fűzőt, mondván ezzel 28 ezer tonna fém spórolható meg a hadsereg számára, amely akár két hadihajót is kitesz. A húszas évekre végleg búcsút intettek a fűzőknek, de ezzel együtt a melleknek is, mivel a korszak melltartói sokkal inkább laposították, mintsem domborították a melleket.

A harmincas évekre azonban sikerült visszahozni a nőies vonalakat a divatba és végre a melltartók is visszakapták rendes funkcióikat: támogatták és hangsúlyozták a kebleket.

A negyvenes évek végén megjelent A törvényenkívüli' című film, amelyben feltűnt Jane Raussel ikonikus és egyedi melltartója, a „tölténycicifix" ami aztán az ötvenes évek valamennyi melltartó fazonjára hatással volt. Számos nagy sztár fotóiról visszaköszönnek ezek a darabok, például Madonna Jean-Paul Gaultier tervezte melltartója is ilyen volt.

Mostanra pedig már a melltartó széles választékával találkozhatunk, legyen szó bandeau, balconette, push-up, félkosaras, plunge vagy sportmelltartókról. Ami pedig a legjobb, hogy ma már bármelyiket szabadon viselhetjük, ha egyáltalán akarunk egyáltalán viselni, ugyanis szerencsére már ez is szabadon eldönthető kérdés.

Nyitókép: Shutterstock