Kezdjük együtt a reggelt a Sátán italával, ami ellen petíció is született

Azt mondom kávétermelő ország, mit mondasz te? Uganda, Elefántcsontpart, Costa Rica, Guatemala, Brazília, Peru, Kolumbia? Netán keletebbre tekintesz, India, Indonézia vagy Vietnám felé? Bármelyiket is mondanád, igazad lenne, de jó, ha tudod, hogy az elérhető források alapján Jemenben, a XV. században kezdték meg a tömeges kávétermesztést. Az ehhez elengedhetetlen kávécserjéket pedig a kávé abszolút őshazájaként számon tartott Etiópiából vitték az országba, tehát a világ nagyfogyasztói elsőként az afrikai arabica kávéval találkozhattak.

Az első igazi kávéfogyasztók a jemeni szufi szerzetesek voltak, ők találták fel a kávé lefőzésének technikáját is. A serkentőre nem a reggeli ébredéshez volt szükségük, az esti, éjszakai rituálékon, virrasztásokon vették hasznát az élénkítő italnak.

Talán nem meglepő, de Európában a velencei kereskedők révén terjedt el a kávé a XVII. században. Ebben az olasz városban nyitották meg az első európai kávéházat, 1624-ben.
A XVII. század közepére a kávé meghódította az öreg kontinenst, melyben élen járt a tea fellegvára, Anglia is. Londonban és Oxfordban is megnyíltak az első kávéházak, melyekben azonban a kávé csak másodlagos fogyasztási cikk volt. Ezek egyfajta kulturális kocsmaként működtek, ahová nem a munkásosztály járt lerészegedni, hanem a „gondolkodók", művészek és befolyásos emberek tölthették beszélgetéssel, szerencsejátékkal és némi alkohollal az idejüket. A kávéházak egészen a XX. század közepéig a társasági és a politikai élet, valamint a forradalmi eszmék központjának számítottak.

A férfiak annyi időt töltöttek a kávéházakban, hogy az angol hölgyek és asszonyok 1674-ben kiadták a „Nők kávéellenes petíciója" elnevezésű kiáltványt. Sőt! II. Károly angol király is megelégelte a kávéházakban történő eszmecseréket – melyeket egytől egyig összeesküvéseknek vélt -, tett is egy kísérletet 1675-ben, hogy bezárassa az összeset, de ez a rendelete már a kihirdetése előtt hamvába holt a miniszterei tiltakozása miatt.

A gyarmatosító országok, mint Hollandia és Franciaország is kávétermesztésbe kezdtek a XVIII. században, ekkor vált hasonlóan népszerű itallá, mint a tea.

A kávéfogyasztás fokozatosan alakult át, és bár manapság is létezik a kávéházi szellem, a kávé leginkább az otthoni napindító, a munka közbeni élénkítő és a délutáni újra indító szerepét öltötte magára.

Két alap kávéfajta ismert, az arabica és a robusta, de az íz világa függ a termesztésére szolgáló helytől, pörköléstől és az elkészítés módjától is. A világ legdrágább kávéja az indonéziai Kopi Luwak, melyből egyetlen csésze akár 20-25 ezer forintba is kerülhet. Mire fel ez az ár? A termesztésén kívül, bizony másfajta előkezelést is igényel: a cibetmacskával etetik meg, majd miután ő könnyített magán, a meg nem emésztett, ám az állatban erjedésnek indult kávébabokat begyűjtik, letisztítják, enyhe pörkölésnek vetik alá, és már csomagolják is az ínyencek számára.

Igyuk akár feketén, tejjel, cukorral, különleges ízesítésekkel, a kávé egybeforrt az emberiség történelmével.

Nyitókép: shutterstock