Már közel 50 éve adja vissza a "szabadságot" veteránoknak, bűncselekmények és egyéb traumák áldozatainak. És persze minden fájdalmat hordozó léleknek, aki elolvassa a világsikert meghozó életrajzi könyvét.
Edie sokszor feladhatta volna élete során:
De ő nem tette. Mert ő nem az a fajta nő, aki feladja. Ám az is igaz, hogy nagyon sokáig gyötörte a bűntudat, és nap mint nap démonaival hadakozott. Múltjának fogságában élt, de egy nap úgy döntött, élni akar. "Életet vinni az életbe" - ahogy ő írja a könyvében.
Edie tehetséges balerina volt és a tornászcsapat tagja. Az Olimpia volt az álma, és ezért mindent meg is tett. Ám a fiatal zsidó lány 1944-ben az Olimpia helyett az auschwitzi koncentrációs táborba került a szüleivel és a testvérével együtt. Ahol Dr. Mengele megkérdezte tőle, hogy az anyja vagy a nővére áll mellette. És ő rossz választ adott...
Edie ugyanis őszintén felelt, és elmondta, hogy ő az anyja. Aminek következtében az asszonyt kivették a sorból, és "zuhanyozni" küldték. A fiatal lányt pedig arra kényszerítették, hogy még aznap este dr. Mengelét szórakoztassa tánctudásával. És ő táncolt, mert táncolnia kellett, közben pedig azt képzelte, a budapesti Operában van.
A következő hónapokban Edie és Magda - a nővére - keresztülmentek a poklon. Hónapokat töltöttek a haláltáborban, dolgoztak lőszergyárban, meneteltek hóban-fagyban. Még élő pajzsként is használták őket a bombatámadások megfékezésére. De csodával határos módon túlélték mindezt. Sőt, nem sokkal később Edie rátalált a szerelemre. Majd férjhez ment, és Amerikába emigrált . Nyelvtudás és pénz nélkül érkezett meg New Yorkba, karjában a lányával.
Miután lánya könyveiből megtanult angolul, Edie egyetemre ment. 42 évesen kapta meg pszichológus diplomáját, és aztán a doktori címet is megszerezte. De még hosszú utat kellett megtennie ahhoz, hogy tényleg azt mondhassa: élek.
Már praktizáló pszichológus volt, amikor rájött, hogy amíg saját maga nem dolgozza fel a vele történteket, addig másokon sem tud segíteni. Így hát visszament Auschwitzba, és szépen lassan feldolgozta azt, ami vele történt. Végül, a gyógyulás legutolsó fázisaként - közel 90 évesen - kiírta magából a történetét.
Edie ma Kaliforniában él, egy gyönyörű, medencés házban. Túl a kilencvenen, többszörös dédnagymamaként még mindig praktizál. Testvérével, Magdával minden egyes nap beszélnek telefonon - kínosan ügyelve arra, hogy kerüljék a háború borzalmait. Hiszen míg Edie úgy döntött, hogy megszabadult a traumák börtönéből, Magda soha többet nem volt hajlandó beszélni a múltról.
"Mert a döntés a mi kezünkben van."
Nyitókép: Dr. Edith Eger /Facebook
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.