A Viszkis: Egy jó film egy "rossz" emberről?

Ez benne van a pakliban. Ugyanakkor az sem elhanyagolható tény, hogy a Viszkis - egészen pontosan Ambrus Attila - megtestesített valamit, ami meglágyította a magyarok szívét. Egyfajta életre kelt népmesei hős volt, mint Robin Hood - csak az "elosztotta a zsákmányt a szegények között" rész nélkül.

A banditának, aki fegyvert fogott, de embert nem ölt. De még mielőtt nekem esik az olvasótábor fele, szeretném kijelenteni: eszemben sincs védeni. Bűncselekményt követett el. És azzal, hogy elkapták, a jó győzött - hogy ilyen népmesei fordulattal éljek. Viszont ítélkezni sem szeretnék. Pont, ahogy a Viszkis című filmet készítő stáb sem. Nem céljuk hőst csinálni Ambrus Attilából, de ítélkezni sem akarnak felette. És egyetlen másik karakter felett sem.

Na de milyen lett a film?

A film minőségéért aggódók megnyugtatására szeretném leszögezni, hogy a film ütős lett. Nagyon. Semmi sem utal arra, hogy ez egy magyar film. Azt hiszem, ennél nagyobb dicsérettel nehezen lehetne illetni egy magyar filmet.

Amúgy nőként nem vagyok rajongója az akciófilmeknek, sem a lövöldözős jeleneteknek, meg a nagy ütközéseknek, de azért lássuk be: ez a téma megkívánta az ilyen elemeket. Mi több, el is bírta. Nem volt sok, és nem volt nyomasztó. Vagy legalábbis nem tűnt annak, mert a Kontrollt is jegyző Antal Nimród nem felejtett el lelket is önteni a történetbe. Talán úgy lehetne jellemezni, hogy mély érzelmekkel, megannyi fájdalommal átszőtt akciójelentekben bővelkedő, lehengerlő alkotás.

Az meg külön dicséretes, hogy még a poénok is a helyükön vannak. Mindenki tudja, hogy nehéz jól bánni az élcelődős magyar humorral, de ezúttal sikerült nem túltolni a talicskát.

Igaz történet alapján?

A film nem fedi teljes mértékig a valóságot. A megtörtént eseményeket ötvözi a fikcióval. Az viszont tudható, hogy a főhős gyerekkora, a diktatúra elöli menekülés teljes mértékig megfelel a valóságnak. Ezzel a fordulattal el is vezeti a nézőt a kezdetekhez. Bemutatja az ínséges gyerekkort. Testközelből láthatjuk, szinte a bőrünkön érezzük, hogy milyen lehetett felnőni a Ceauşescu uralta Romániában. Mennyi szenvedést, mennyi kínt rejtett magában a diktatúra, amelyben az ember élete fabatkát sem ért.

Szóval, aki úgy dönt, hogy jegyet vált, és beül a mozira, abban az esetben nem fog csalódni, ha egy izgalmas, akciójelentekben bővelkedő, de azért elgondolkodtató filmre számít.

Nyitókép: Origo