A szakállas, a szexi és a többiek - női fáraók Egyiptom történetében

Neked milyen név ugrik be először, ha azt mondom, Egyiptom női uralkodói? Kleopátra? Esetleg Hatsepszut? Igazad is van, bár ennél jóval több nő kormányozta az ókori Egyiptomot.

Egyiptomról mindenkinek a hatalmas és misztikus piramisok, a múmiák, a csodás kincsek, na meg a fáraók és a fáraónők ugranak be elsőre. Utóbbiakról pedig általában Kleopátra, esetleg Hatsepszut, holott Egyiptomban több nő is uralkodott - igaz, mivel az uralkodás alapvetően a itt is az erősebbik nem kiváltságai közé tartozott, így a többség inkább csak társuralkodó vagy régens lehetett, de már ez is több hatalomnak számított, mint amit a kor asszonyai (vagy akár a későbbi kor asszonyai) egyébként birtokolhattak.
Mindezek ellenére olyan asszonyok is kormányozták a piramisok földjét, akik egyedül gyakorolták a hatalmukat. Lássuk is – a teljesség igénye nélkül -, kik voltak azok a női fáraók, akiket jó, ha legalább hallomásból ismerünk. Igaz az ókori források sok esetben meglehetősen hiányosak vagy éppen nem teljesen egyértelműek, azért akad néhány olyan uralkodónő, akit érdemes megemlítenünk.

Meritneith

Meritneith (Merneith) az ókori Egyiptom első olyan női alakja, aki vélhetően a királyné és régens titulus mellett fáraóként is uralkodott az I. dinasztia idején. Ezt a feltételezést leginkább azzal szokás alátámasztani, hogy bár kormányzásáról meglehetősen kevés feljegyzés maradt, ám sírhelye a többi fáraó között található, sőt még templomot is építettek számára, ami lássuk be, nem igazán járt akkoriban egyetlen nőnek sem. Szintén döntő bizonyítéknak számít az, hogy az ásatások során előkerült egy hengerpecsét, amelyen a dinasztia fáraói között említik – ez pedig régensként vagy királynéként nem illette volna meg. Így azt mondhatjuk, hogy nagy bizonyossággal ő volt az első olyan fáraó, aki nőként uralkodott a birodalom felett.

I. Hentkauesz

I. Hentkauesz uralkodói státusza kissé homályos ugyan, de feltételezhetően ő is az ókori Egyiptom királynői között említhető. Ami biztos, hogy Menkauré lányaként született, majd Sepszeszkaf és Uszerkaf felesége is volt. Címei között olyan megnevezéseket találhatunk, mint „a Király anyja" vagy „a Két Ország urának anyja", ezeket azonban sokan úgy is értelmezik, mint „a Két Ország királya" vagy "a Két Ország királyának anyja", amelyek viszont már uralkodói címeknek számítanak.

Hentkauesz sírja, háttérben Hufu piramisa, és a napbárka pavilonja.Forrás: Wikipédia

Sobeknoferu

Sobeknoferuról szintén meglehetősen kevés emlék maradt fenn, az azonban teljesen biztos, hogy az ő alakja nagyon is jelentős, mivel – a fentiekkel ellentétben – az ő uralkodását már írásos emlékek is bizonyítják. Ennek fényében elmondhatjuk, hogy Sobeknoferu volt az első olyan nő, aki bizonyíthatóan (és nem csak feltételezhetően) fáraói címet viselt és ténylegesen uralkodott Egyiptomban – nem régensként és nem társuralkodóként!

Hatsepszut

Hatsepszut (avagy uralkodói nevén Maatkaré) biztosan sokaknak ismerősen cseng, hiszen a legismertebb női fáraók közé tartozik. Uralkodását régensként kezdte, majd magához ragadta a hatalmat, kikiáltotta magát fáraónak, és 22 évig irányította a birodalmat. Ha valaki, akkor ő bizony megérdemli, hogy emlékezzen rá az utókor, hiszen uralkodása alatt béke honolt Egyiptomban, hatalmas építkezések folytak, egyszóval irányítása alatt virágzott a birodalom.
Mindezek ellenére ellenlábasai meglehetősen nehezen viselték, hogy nőként ekkora hatalommal bír, így Hatsepszut mind ábrázolásaiban, mind pedig a különféle hivatalos, szertartásos eseményeken igyekezett férfias alakot ölteni, például álszakállt viselt, ezzel is jelezve, hogy uralkodóként voltaképpen pont olyan, mint egy férfi fáraó. Mindazok után, amit Hatsepszut Egyiptomban elért, halálát követően az lett a "jutalma", hogy kis híján az összes bizonyítékot elpusztítottak a létezésével kapcsolatban az utódai, ezzel pedig csaknem kitörölték őt a birodalom történetéből. Szobrait összetörték, a falfeliratokból kivésték a jelképét, szinte teljesen megsemmisítve egész létezését. Szerencsére csak szinte...

VII. Kleopátra

Igen, ő AZ a Kleopátra! Az a Kleopátra, akiről valószínűleg azok is hallottak, akiket teljesen hidegen hagynak a piramisok, a fáraók és úgy általában Egyiptom. Kleopátra általában Caesar és Antonius nevével karöltve szokott felbukkanni és valamilyen romantikus köntösbe burkolózva – átvitt és konkrét értelemben is. Ez természetesen nem véletlen, hiszen Kleopátra alakja egyet jelent még ma is a szépséggel és a csábítással, holott ő azért jóval keményebb jellem lehetett, mint egy szamártejben fürdő cicababa, aki elcsavarja a férfiak fejét.

Forrás: Wikipédia

Kezdjük is ott, hogy hozzáment először az egyik öccséhez, akit ezután megölt, majd jött a másik öccse, aki a házasságkötés után szintén elhalálozott, de a húgával is végzett. Kleopátra egyedül akart hatalmat gyakorolni Egyiptom felett és ennek érdekében semmilyen eszköztől nem riadt vissza. Mindezek ellenére vitathatatlan, hogy nagyon intelligens nő volt, aki legalább 9 nyelven beszélt, és akit nem mellesleg kifejezetten jó taktikai és politikai érzékkel áldottak meg az istenek. Maga mellé állította Caesart és az ő segítségével stabilizálta uralkodói pozícióját, majd miután Caesart megölték, Antonius pártfogását élvezte, akivel később össze is házasodtak – annak ellenére, hogy Antonius már nős volt. Kleopátra halála legalább olyan mesébe illő volt, mint az élete – egy kígyóval maratta halálra magát, vele együtt pedig lezárult a fáraók csodás kora.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek