“Nő ne jártassa a száját, mert az rettenetes!” Köszönjük az észrevételt, kedves Démokritosz

Széles körben ismert, hogy a legtöbb ókori filozófus a mai felfogástól igen eltérő módon gondolkodott a szebbik nemről és a szerelemről. Fennmaradt műveiket forgatva az ember lányának sokszor szinte kedve támad felkacagni kínjában, de meglepő módon az is előfordult, hogy ezek a bölcsek kortársaikat meghaladó toleranciával viszonyultak férfi és nő kapcsolatához.

Pais István Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák című könyve által a leghíresebb ókori görög és római gondolkodók válogatott szösszeneteibe nyerhetünk betekintést. Előrebocsátom, aki érzékeny a kritikára, ne olvasson tovább, mert bár azóta sokat változott a világ, bizony volt idő, amikor a hölgyeket alig tartották többre a rabszolgáknál. („Az asszony... kevesebb ugyan a férfinál, de közelebb áll hozzá, mint a rabszolga és bizonyos módon nagyobb egyenlőség is illeti meg." Arisztotelész (4/1494b)

A nőkkel kapcsolatos attitűdjükből kiindulva ezek a derék férfiak valószínűleg amiatt is a fejüket fogták volna, hogy én „ostoba XX-kromoszómás firkászként" a klaviatúrámra merem venni becses nevüket. Ezt bizonyítják az alábbi idézetek:

■ „Nő ne jártassa a száját, mert az rettenetes!" Démokritosz (13/110. B-töredék)

■ „A kevésbeszédűség dísze a nőnek, de szép az is, ha az ékszerei
egyszerűek." Démokritosz (13/274. B-töredék)

■ „Ó, asszony, hallgatás a legszebb női dísz" – idézi Szophoklész (42/ Aias – 293. sor)

■ „A férfi gondja a közügy, nem asszonyé. A nő üljön meg otthon, úgy nem ártogat!" Aiszkhülosz (1/ Heten Théba ellen – 200-201. sor)

■ „...egyetlen férfi méltóbb élni, mint nő tízezer." Euripidész (19/ Íphigeneia Auliszban – 1394. sor)

■ „A nő a férfinál sokkal könnyebben szánja rá magát ostobaságra." Démokritosz (13/273. B-töredék)

Arisztotelész szerint „a jó minőségű magvakból férfiak születnek, a hibásakból pedig nők", tehát kijelenthetjük, hogy az ő szemében a nő tulajdonképpen egy félresikerült, hibás férfi. Azóta természetesen tudjuk, hogy ennek majdhogynem az ellentéte igaz, hiszen az X-kromoszóma a petesejt révén alapvetően adott a fogantatásnál, s a vele találkozó hímivarsejté dönti el, hogy fiú- (Y) vagy lánygyermek (X) születik-e.

Forrás: Origo

„A nőkkel való közösülés... kölcsönös, mindkét részről egyenrangú élvezet" – írja Lukianosz (28/808. l.). Jó tudni, hogy miközben kortársai épp azon görcsöltek, vajon egy vaginával rendelkező selejtet nemzenek vagy az életre valóban érdemes hímneműt, legalább jól érezték magukat. Nyilván ez a tény is közrejátszott abban, hogy számos ókori filozófus engedte meg magának, hogy elismerően nyilatkozzon a hölgyekről. Pár példa erre vonatkozóan:

„A férfiak hiába szórják szüntelen
A nőkre a gáncs s rágalom nyílvesszejét;
Különb a nő, azt mondom én, a férfinál."
Euripidész (18/501. töredék)

■ „A rossz asszonynál rosszabb semmi sem lehet,
Viszont a jónál a világon semmi sincs
Becsesb; oly eltérő a nők természete."
Euripidész (18/497. töredék)

■ „...ha a férj rajtakap valakit, amint erőszakot akar tenni az ő feleségén
és megöli az erőszakoskodót: ártatlan legyen a törvény szerint." Platón
(32/941. l.)

■ „Nőd, ha derék asszony, hadd bátran járni a nyelvét;
Nagy baj, hogyha sem ő hallgatni, se tűrni te nem tudsz.
Cato (10/87. l.)

■ „Az asszonynak ne a szépségét, hanem tisztességes voltát ismerjék sokan."
Gorgiasz (13/22. B-töredék)

■ „...máskor félelemmel van teli
a nő; csatára, vasra pillantást se vet,
de érje sértés házastársi fekhelyét,
az ő szívénél nincs szív, mely vérszomjasabb."
Euripidész (19/Médeia. 263-266. sor)

Persze a legmulattatóbb, mikor olyasmit olvasunk magunkról, ami elméleti szinten lehetne akár sértő is, ám pontosan tudjuk, hogy jócskán lakozik benne igazság.

■ „A nők azért mennek színházba, hogy lássanak és lássák öket." Ovidius (54/47. l.)

■ „A nők, ha tizennégy évesek elmúltak, azt hallják, hogy a férfiak úrnőnek
szólítják öket. Látva mármost, hogy semmi más lehetőségük nincs, mint
hogy együtt háljanak a férfiakkal, elkezdik magukat csinosítgatni és
minden reményüket ebbe vetik." Epiktétosz (14/40.)

■ „A hetérák a királyok királynői, mert a királyok azt teszik, ami azoknak
tetszik." Diogenész (12/VI. 63.)

■ „Indulatos nődnek rívó mérgére ne lágyulj,
Mert ha az asszony sír, könnyekkel rejti az ármányt."
Cato (10/85. l.)

■ „Bátor nemcsak az, ki az ellenséget, hanem az is, ki a gyönyöröket legyőzi.
Ám némelyek városok fölött uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak."
Démokritosz (41/51. 1.)

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek