A nő, aki után pusztultak a művészek - szó szerint

Ki volt Alma Mahler-Werfel? Múzsa, mítosz, femme fatale, egoista, antiszemita szörny? Talán mindez egy személyben, és ezek mellett még sok minden jellemezte ezt a különös asszonyt. Imádták és gyűlölték, csodálták és elítélték, sajnálták, de még annál is többen irigyelték.

Nézzünk körül a 20. századi kultúrtörténet nagy tanúja, Alma Mahler-Werfel segítségével a századelő forgatagában! Nem a kultúra nagyágyúit akarom lehúzott gatyával láttatni, de az bizony igen érdekes és tanulságos, hogy miért és hogyan válik egy nő szerény, kis feleségből a végzet asszonyává.

Alma Maria Schindler 1879-ben született Bécsben, édesapja Emil Jakob Schindler, sikeres tájképfestő. Az apa halála után édesanyja feleségül ment a bécsi szecesszió egyik alapítójához, a festő Carl Mollhoz.

Kokoschka - Kokoschka és AlmaForrás: Origo

A család nagy társasági életet élt, a kor jelentős művészei napi vendégek voltak a Moll házban. Alma ebben a nyitott és kultúrával töltött légkörben nőtt fel, zsenge korától kezdve részt vehetett a beszélgetésekben, vitákban. A Burgtheater igazgatója Max Burckhard könyvekkel látta el, Alexander Zemlinsky zongorára és zeneszerzésre oktatta, Gustav Klimt pedig a festészet rejtelmeibe avatta be.

Mire körülnéztek, tanítványuk csinos, művelt, tájékozott nagylány lett. És mire észbe kaptak, mindhárman beleszerettek. Max Burckhard furcsa féltékenységi jeleneteket rendezett, "a gnóm, áll- és fog nélküli, mosdatlan, mindig kávéház szagot árasztó"(Alma szavai). Zemlinsky úgy táncolt, ahogy a lány fütyült, Gustav Klimt pedig fél Olaszországon keresztül követte.

Foto : Alma Mahler-WerfelForrás: Wikipedia

Alma 22 éves volt, amikor néhány elutasított kérővel a háta mögött úgy döntött, hogy feleségül megy a neves komponistához, a Bécsi Operaház zenei igazgatójához, Gustav Mahlerhez. A 19 évvel idősebb férfi agglegény volt, és igazi despota. Rövidesen kiderült, hogy Mahler jobb karmester, mint szerető - nyilván a körülrajongott, forróvérű fiatalasszony mást várt a férfitól. Amilyen kielégítetlen és szorongó maradt ez a házasság a szexualitásban, olyan tekintélyelvűen és patriarkálisan működött.

Egy darabig... Alma a legkevésbé sem született arra a szerepre, amit Mahler kijelölt neki. A férfi zenei ambícióitól eltiltotta, és állandóan át akarta nevelni:

Neked mostantól kezdve egy hivatásod van: engem boldoggá tenni!

- mondta.

Kokoschka - szélmenyasszonyForrás: Origo

Így nem csoda, hogy ez a házasság halálra volt ítélve. Ugyan Alma ellentmondás nélkül felvette a szerető feleség és megértő barát szerepét, szófogadóan feladta a zeneszerzést, elszigetelte magát, és szült két gyereket, azonban a Mahler egoizmusa miatti csalódottsága és haragja egyre csak nőtt. A pár Amerika és Európa között ingázott, koncert utak követték egymást állandó magányban.

Alma rejtélyes pszichoszomatikus panaszok mögé menekült, kúrákra járt a hegyekbe, ezzel próbálta bezártságát oldani. Egy ilyen alkalommal találkozott a négy évvel fiatalabb, jóképű, szőke, kék szemű porosz építésszel, a későbbi Bauhaus alapító Walter Gropiusszal. Szenvedélyesen lángoló szerelem alakult ki közöttük. Az üdülés után Gropius intim szerelmeslevelet írt Almának, amiben kérte, hogy hagyja el Mahlert - és mily véletlen, a levelet meggondolatlanul, vagy éppen jól átgondoltan, Mahlernek címezte.

A férj teljesen összeomlott, hiszen szerette a feleségét. Természetesen azt is felismerte, hogy ez Alma lázadása az ő zsarnoksága ellen. Mahler mindenáron vissza akarta szerezni az ő kis Almschiját.

Almschi! Ezerszer megcsókoltam kicsi papucskádat, és vágytól égve az ajtóban maradtam. Te, ó, istennőm, te megbocsátottál, de a démonok, kedvesem, ezerszer megbüntettek...

- írta Mahler.

Teljesen megváltozott a felállás: ettől kezdve a nő uralkodott, a férj pedig alkalmazkodott. Sőt, még komponálásra is bíztatta az asszonyt, és ő maga játszotta el szerzeményeit. Mahlernek már nem sok ideje maradt rendbehozni házasságát, ugyanis egy év múlva szívelégtelenségben meghalt.

Alma a gyászév letelte után újra elemében volt, nagy társasági életet élt. Az özvegy lábai előtt világhírű művészek hevertek, férfiak tucatjai ostromolták. Azonban tanult a Gustav Mahlerrel kötött házasságának korai csalódásából. Felismerte a férfiak felett gyakorolt hatalmát, és soha többé nem vállalta fel a szolga szerepét.

Gropiusszal továbbra is találkozgatott, amikor megismerte Klimt tanítványát, Oskar Kokoschkát. Természetesen a két férfi rivalizálása nem ismert határokat, de egy idő után Gropius visszavonult.

Kokoschka vadságban és excentrikusságban egy kicsit sem maradt el Alma mögött. Annyira belehabarodott az asszonyba, hogy találkozásuk után pár nappal megkérte a kezét. A házasságból semmi nem lett, azonban három évig vad szerelmi viszonyban éltek, egészen addig, amíg Alma el nem vesztette az érdeklődését. A festő annyira szenvedett, hogy fotó alapján életnagyságú babát készíttetett az asszonyról, hogy maga mellett érezhesse. Majd kétségbeesésében az I. világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett.

Kokoschka- Alma babaForrás: Origo

Alma körülnézett a hódolok között, és úgy döntött, hogy újjáéleszti kapcsolatát Gropiusszal, akinek hamarosan a felesége is lett. Megszületett közös kislányuk, de családi életük a háború miatt távkapcsolattá vált, hiszen az ifjú férj a fronton szolgált. Alma, aki továbbra is, de immár Frau Gropiusként, nagy szalont vezetett Bécsben, nem sokáig bírta ezt az állapotot.

Azzal együtt, hogy sosem csinált titkot antiszemita nézeteiből, beleszeretett a nála 11 évvel fiatalabb Franz Werfelbe. Az író beköltözött Alma villájába, mielőtt a nő elvált volna Gropiustól. Ugyan a házasságtörést Alma követte el, a talpig úriember építész mindent magára vállalt, így kimondták a válásukat.

Elvileg nem állt akadály az író és Alma házasságkötése előtt, de Werfel sürgetése ellenére is csak 12 évvel később és azzal a feltétellel köttetett meg, hogy a férfi kilép a zsidó hitközösségből.
Mindenesetre Alma támogatásával az irodalmi újonc elismert dráma- és regényíróvá fejlődött. Amikor házasságukra sor került, már elismert, jól kereső író volt.

Kokoschka - Alma baba festményenForrás: Origo

A történelem azonban beleszólt életükbe. Hitler elől fél Európán keresztül menekülve, igen kalandos úton Los Angelesben telepedtek le, ahol az író - aki, mint Mahler is, szívbeteg volt -, 1945-ben szívinfarktusban meghalt.

Alma Mahler-Werfel hosszú életútját - nyolcvanöt évet élt - megannyi meghódított férfi trófeája szegélyezi.

A férjemnek elsőrangúnak kell lennie.

- mondta Alma, és ehhez egész életében tartotta is magát. Szalonjában és ágyában korának legkiemelkedőbb művészei, tudósai, politikusai fordultak meg. Alma úgy gyűjtötte a zseniket, mint halandók a bélyeget. A századelő igazi femme fatale-ja a hódítás művésze volt, azonban őt sohasem lehetett teljesen meghódítani - ebben állt a hatalma.

Nyitókép: Origo

    Ezek is érdekelhetnek