Jánost egy plázában ismertem meg a forgóajtóban. Egyszerre léptünk be, ő végigmért és megjegyezte, milyen harmonikusan nézek ki. Vonzó volt és kedves, úgyhogy megbeszéltük, hogy este találkozunk. Időben érkeztem a randira, ő azonban még nem volt sehol, kiderült, hogy megcsúszott a dolgaival és fél órát késik. Ez már nyilván nem tetszett, de gondoltam, ilyen bárkivel előfordulhat. Amikor megérkezett, az a remek ötlete támadt, hogy üljünk be egy gyorsétterembe és együnk egy fagyit.
Emlékszem, 500 forintot fizetett, majd eszébe jutott, hogy van egy pontgyűjtő kártyája, amit elfelejtett előtte bemutatni. Utólag azonban már nem lehetett rárakni a pontokat, amin János teljesen kiakadt. Már az üzletvezetővel akart beszélni, amikor a mögöttünk álló megkönyörült rajtunk és felajánlotta a pontjait hisztiző randipartneremnek.
Ezek után megnyugodott, majd 45 percet csak magáról beszélt. Többek között közölte velem, hogy olyan nővel nem áll szóba, akinek van gyereke vagy lakáshitele.Bár nekem egyik sincs, gondoltam, ennyi épp elég volt belőle és fejfájásra hivatkozva leléptem.
Azt hiszem, ebbe már szinte mindenki belefutott, hogy a randipartnere full másképp nézett ki a valóságban, mint a fotókon. Győzővel a levelezésünk alapján rengeteg közös dolog volt bennünk és igaz, csak egy képet láttam róla, mégis beleegyeztem, hogy találkozzunk. Amikor megérkeztem a megbeszélt helyre, már messziről kiszúrtam őt és majdnem azzal a lendülettel visszafordultam.
Kb. egy 10 évvel idősebb és 30 kilóval nehezebb férfi állt a kávézó előtt, mint akire számítottam.
Gondoltam, jó, nem baj, legalább beszélgetünk egy jót, aminek aztán az volt a csúcspontja, amikor meglátott egy bögyös szőkét, félbehagyta a mondatot és jó feltűnően, tetőtől talpig végigmérte, mintha én ott sem lennék.
Attila volt az egyik „kedvencem". Egy vakrandi során találkoztunk, persze az első pillanatban láttam, hogy nem az esetem. Beültünk egy kávézóba és még rendelni sem tudtam, elkezdett magáról beszélni.
Csak mondta, mondta, mondta, már egy óra telt el, és még mindig nem rendeltünk. Itt kellett volna felállnom és hazamennem, de én becsülettel végigültem a háromórás randit.
A végén aztán megjegyezte, hogy legközelebb én is meséljek magamról, mert nem tudott meg sokat rólam. Nem volt legközelebb.
Tamást egy céges buliban ismertem meg, vicces volt, rögtön egy hullámhosszra kerültünk. Nem is kellett sokáig várnom, hogy rám írjon és megbeszéljük az első randit. Ez azonban nagyon más volt, mint amire számítottam.
Lehet, hogy rossz napja volt, vagy szimplán én nem jöttem be neki világosban, de elképesztően cinikus volt, folyamatosan kötözködött, én pedig úgy éreztem magam, mintha nem is egy randin lennék, hanem egy kiképzésen.
Amikor megunta, hogy belém kössön, rám zúdította minden keserűségét, hogy a felesége elhagyta, nemrég kirúgták a munkahelyéről és azt is részletesen elmesélte, hogyan halt meg az édesanyja pár hónapja. Olyan szinten lehozott az életről az a randi, hogy egy teljes nap kellett, hogy regenerálódjak.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.