Úristen! Te soha nem olvasol? De még a feliratokat se?

Még ősszel, az egyik haverom új barátnőjének szülinapjára vettem egy szuper romantikus könyvet. Amolyan történelmi kosztümös, korhű szerelmes regény volt, magam is szívesen elolvastam volna, gondoltam hát, megkérem majd a lányt, ha elolvasta, reflektáljon már róla, érdemes-e megvennem. Hát, rosszul gondoltam, ugyanis azóta sem kezdte el a könyvet, sőt, valószínűleg nem is fogja, ugyanis nem szeret olvasni.

Teljesen lehűltem, amikor mesélte a barátom a sztorit, mely szerint a barátnő nem sűrűn olvas, merthogy kifejezetten utálja. Megdöbbenve hallgattam végig beszámolóját a kedves és barátságos lányról, aki soha az életben nem olvas el semmit, a feliratos filmeket sem szereti, az interneten is inkább a képeket böngészi szívesebben.

Nahát, ki hallott már ilyet? Merthogy én még nem igen találkoztam olyannal, aki ennyire utált volna olvasni. Arról már hallottam, hogy valakinek nem a kedvence tevékenysége, de hogy ennyire utálja valaki a betűket, ez meg sem fordult eddig a fejemben. Gondolkodóba estem, vajon mikor és hogy gyűlölheti meg az ember az olvasást és ennek hiánya milyen hatással lehet a későbbi életére?

Szerintem nagyon szexi, ha egy nő olvasott, több témához is hozzá tud szólni, és választékosan beszél. Most nem azt mondom, hogy aki nem olvas minden nap, az teljesen műveletlen, de igenis számít, hányszor ragadunk könyvet. Nyilván a pénz és időhiány függvényében az olvasás is háttérbe szorulhat, de azt gondolom, napi pár cikk elolvasásába nem halunk bele.

Magyarországon a XVIII. századtól beszélhetünk valódi női olvasóközönségről, ekkortól kezdtünk mi nők olvasgatni mindenféle folyóiratokat és később könyveket. A felvilágosodás kora rávilágított arra, mennyire jó, ha mi is olvasunk, és bár kezdetekben csak a szakácskönyveket és politikai témájú műveket próbálták lenyomni a torkunkon, mégis később, kitörve ebből a szűk látókörből, rákaptunk a romantikus és a családról szóló regények olvasására. És milyen jól tettük! Ugyanis remek memória- és szókincsfejlesztő, emellett stresszkezelő tevékenység.

Ezt a szóban forgó lány is említette nekem, mikor megkérdeztem tőle az olvasás hiányának okát. Egész egyszerűen nem bírtam ki, muszáj volt. Azt mondta, azért böngészi csak az internetet – főképp a képeket –, mert nincs kedve végigmenni egy hosszabb szövegen, még akkor sem, ha igazán érdekli a téma. Helyette inkább posztol valamelyik közösségi oldalra, vagy megnéz egy filmet vagy sorozatot valamelyik streaming csatornán.

És hogy hogyan ütközik ki az olvasás hiánya a párkapcsolatában? A szálak több ponton is összeérnek, ugyanis a barátom sose tud úgy olvasni egy kicsit, hogy ott van mellette a barátnője, mert a lányt idegesíti, hogy a srác olvas, ő pedig nem. Tehát egy esti ágyban fekvős közös olvasós program, ahol mindenki saját kedvencét nyúzza, kilőve. És még nem említettem a műveltségi kérdéskört sem, ugyanis a barátom esküszik rá, hogy a lány nagyon sok dologhoz azért nem tud értelmesen hozzászólni, mert soha nem olvas el egy betűt se. Nyilván itt nem szó szerint kell érteni a „soha" kifejezést, mert valamennyit azért kell olvasnia, hiszen a világban enélkül nem nagyon lehet megmaradni, de nagy vonalakban arról van szó, hogy kiütközik némi műveletlenség a csaj részéről, és ez sajnos, feltételezhetően erre az egészre vezethető vissza.

Azt pedig, hogy a barátom szerelme a lány iránt erős-e annyira, hogy átvészeljen egy ilyen problémát, majd az idő eldönti. Én azt tanácsoltam neki, hogy próbálja meg megszerettetni vele ezt a szuper elfoglaltságot, és ennek jegyében minél több közös programot szervezni.

Nyitókép: Shutterstock