Az nem titok, hogy egy gyerekkel marha sok megoldanivaló feladat van. Szándékosan nem gondot és problémát írok, pedig sok esetben még ez is megállná a helyét. Én nem értem, hogy a napi rengeteg tennivaló mellett, sokan miért gyártanak még plusz terheket - legyen az fizikai, vagy lelki. És rosszabb esetben még azt is elvárják, hogy ebben a környezetük partner legyen...
Az első ilyen élményeim egyike, hogy a szanaszét gyulladt mellem miatt a gyerek az egész éjjelt végig ordította, mert nem tudott tejhez jutni, és éhes maradt. Másnap megkaptam a „parancsot": fejjem és cumi. A lányom már akkor sem volt hülye, és az ösztön dolgozott, hiszen üvegből ez a móka sokkal könnyebbnek bizonyult a számára, és a végeredménye az lett, hogy jól lakott. Ami azért egy elég fontos szempont. Utána már el nem fogadta volna a cicit. Őszintén? Tökre megértem. Próbálkoztunk, próbálkoztunk, de pár hét múlva a fejésnél is már csak valami lötyögött az üveg alján, így befejeztük.
Igen. Bemertem fejezni, és még csak rosszul sem éreztem magam miután láttam, hogy az elégedett gyerekem békésen szundikál. És ettől az elmúlt hat évben sem éreztem rosszul, avagy kevesebbnek magam. Pedig azóta végigolvastam rengeteg „ha nem szoptatsz szaranya vagy" posztot, cikket, mindenféle fröcsögést. És én ezt nem értem, nem értem miért kell állandóan csesztetni a tápszeres anyákat!
Én hallottam ám, hogy a földön felnőtt több millió gyerek tápszeren - többek között én is, és a lányom is -, és én annak örültem, hogy egy rendkívül nehéz szülés után egészséges gyerekem lett. Akinek megvan mindkét keze, amivel meg tudja fogni az üveget, és, hogy szopott-e vagy sem? Ez a probléma NEM probléma! Mert a problémák nem itt kezdődnek.
Még annak is próbáltam utánanézni, hogy milyen tudományos bizonyíték van arra, hogy az anyatejes gyerekek sokkal egészségesebbek, mint tápszeres társaik. Van olyan ország, ahol készítettek erre nézve tanulmányt, ám a végeredményt tekintve nem lett jelentős különbség anyatejes, és tápszeres babák között. Sőt! Annyira elenyésző a különbség, hogy emiatt aztán nem éri meg napokat zokogni, ha nem megy. És támadási érvként sem állja meg a helyét a másik oldalról.
Mindamellett azt tudni kell, hogy ami az anya véráramába bekerül, az az anyatejbe is. Így igen naív gondolat, hogy az a sok mesterséges dolog, amit nap mint nap megeszünk, a babára nincs hatással. Én már csak ezért sem értem miért kell ezzel a "sokkal egészségesebb" dumával jönni állandóan. Nyolcvan évvel ezelőtti elméleteket szajkózunk, amikor még valóban nem volt ennyi szemét étel, így az anyatej is jóval egészségesebb volt.
Sokan persze azt mondják, hogy a tápszeresek nem tesznek meg mindent a babáért, és kényelmi szempontból döntenek így. Aki hagyja igény szerinti szoptatás esetén órákat játszani a gyereket a cicivel, azoknál valóban biztosan kényelmesebb megoldás. De van, akinek nincs is választási lehetősége.
Igen, van az a bugyuta elmélet, miszerint "neked most ez a dolgod", "neked most más dolgod nincs! ", de azért ez manapság már nem így működik. "Nyugtatónak" a simi, ringatás, még mindig kiváló, és a játszó cumit sem véletlenül találták fel, illetve nevezték el PONT így. Mindezektől még nem leszel kevesebb a gyereked számára.
Az ösztön, hogy kapcsolódjatok a babával nagyon fontos. Kell, szükséges, de emellett a józan ész használta sem tilos. És az sem, hogy tisztában legyél a tudattal: döntési szabadságod van a saját életed, a saját gyereked felett, amihez másnak az égvilágon semmi köze - bármennyire is "jobban" tudja. És neked bizony más véleménye miatt, nem kell rosszul érezned magad!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.