Nem zavar, hogy minden randit elcseszel az ostoba kérdéseiddel?

Kiszállás nélkül fizettem be újabb menetekre, abban reménykedve, hogy megtalálom életem szerelmét. Hát nem így történt - úgyhogy egy időre feladtam a keresgélést. Kiégtem. Belefáradtam. Meguntam a kínos hallgatásokat, a zavart félrenézéseket és azokat a végeláthatatlan ostoba kérdéseket, amiktől egyszerűen falnak megyek. Íme, néhány a legidegesítőbbek közül!

Miért lett vége az előző kapcsolatodnak?

A neten megismerkedtem egy szimpatikus figurával, és egy indiai étterembe szerveztük meg az első találkozót. Még az előételt sem választottam ki, máris záporoztak a keresztkérdések: mennyi ideig tartott a leghosszabb kapcsolatod? Mikor lett vége? Miért szakítottatok? Újrakezdenéd vele, ha úgy alakulna? Konkrétan úgy éreztem magam, mintha egy kihallgatáson ülnék - szörnyű volt! Ezúton üzenem az összes jövőbeli randipartneremnek: hagyd békén a múltamat, inkább a jelenemre koncentrálj!

Akarsz gyereket?

Kábé fél éve egy sármos, Adonisz testű fogorvossal futottam össze. Már az első fél órában kiderült, hogy nem passzolunk egymáshoz, de arra gondoltam, adok egy esélyt neki. Óriási hiba volt. A csávó végig azon rugózott, hogy miért nem szültem eddig. Majd minden udvarias hárításom ellenére, kiselőadást tartott az öregedő petesejtjeimről és az anyaság fontosságáról. Zárszóként pedig megjegyezte, hogy most már tényleg bele kell húznom, különben kifutok az időből.

Én tényleg nem értem, miért kell belekényszeríteni valakit egy kínos beszélgetésbe. A gyerekvállalás nagyon indiszkrét téma - így elsőre -, amivel el lehet szúrni az ismerkedést. Mondanom sem kell, soha többé nem találkoztam Mr. Jóképűvel.

Mennyit keresel?

Szikrázó napsütés, vakítóan kék ég, levendulafröccs: a tökéletes első randi receptje. Imádom a kiülős helyeket, és nagyon vártam már, hogy végre személyesen láthassam álmaim férfiját. Emlékszem, mennyire izgatott voltam azon a délutánon. Aztán hamar lelohadt a lelkesedésem, amikor is az illető elkezdett faggatni az anyagi helyzetem felől. Totál lefagytam, néhány pillanatig megszólalni sem tudtam.

Aztán csak annyit sikerült kinyögnöm: alig ismerjük egymást, miért kellene beszámolnom erről egy idegennek? Senkire sem tartozik a fizetésem, és engem sem érdekel, hogy mások miből élnek. Jó lenne, ha mindenki az eszébe vésné: nem túl elegáns mások pénztárcájában turkálni.

Hogyhogy nincs pasid?

Kevés frusztrálóbb dolog van annál, mint amikor nekem szegezik a kérdést, hogy miért vagyok szingli. A kérdés elsőre ártalmatlannak tűnik, a mögöttes tartalom azonban már cseppet sem mondható jóindulatúnak. Mert valójában az illető arra akar kilyukadni, hogy mi a fészkes fene baj van velem, amiért nincs párkapcsolatom?!

Szerintem nagy taplóság ezt így megkérdezni! (Pláne úgy, hogy a randipartnernek sincs barátnője - legalábbis tudomásom szerint.) A válaszom: azért vagyok egyedül, mert még nem találtam meg a hozzám illő társat, és nem akarok félmegoldásokat. De nem gondolom, hogy emiatt kevesebbet érnék.

Mi a hobbid?

Na, ettől is kiver a víz! Lehet, hogy azért utálom annyira a "Mi a hobbid?" kérdést, mert borzasztóan uncsi, amire csak uncsi választ lehet adni. Ilyenkor olyan érzésem van, mintha egy állásinterjún lennék, ahol kicsit sem érdekli a másikat az igazi személyiségem.

Szerintem egy randinak szórakoztatónak kell lennie, nem sótlannak. Én például sokkal jobban szeretem, ha a potenciális jelölt inkább arra kíváncsi, mit csináltam a múlt hétvégén. Ezzel lényegében ugyanazt az információt fogja megkapni, csak kevésbé erőltetetten.

Nyitókép: Shutterstock