A jó kapcsolat épít, nem pedig rombol és lehúz

Réka a harmadik pohár bort tölti magának, majd sóhajtva belekortyol. Ott ül a barátnője, Vera étkezőjébe és megint... panaszkodik. Mert erre már nincs jobb szó. Réka évek óta együtt él Ferivel, akiről lassan könyvet is írhatna Vera, annyi történetet hallott róla. Találkozni mondjuk még egyszer sem találkoztak. Miért? Mert a férfi nem társasági ember és soha, sehova nem kíséri el Rékát. Frusztrálja a tömeg, mások barátai és a jópofizás. Van ilyen. A rosszabb az, hogy kettesbe sem mennek sehova. Se egy étterem, se egy wellness hétvége, se egy nyaralás, de még egy közös séta sem.

- Én ezt nem bírom tovább! – töri meg Vera gondolatait Réka. – Mondd meg, mit tegyek?

Vera hallgat. Mit mondhatna? Mi mást mondhatna, mint eddig? Ismételje meg, hogy szerinte Feri önző és nem ártana felülvizsgálni az egész kapcsolatot? Már megtette... nagyjából százszor.

- Kérdezd meg magadtól, hogy boldog vagy-e? – javasolja mégis.

- Nem, most határozottan nem vagyok boldog! – csattan fel Réka mérgesen. – Hát, hogy lehet ilyet tenni? Megígéri, hogy tartunk egy moziestet, rendelünk valami finomat, erre amikor ott lenne az idő, beközli, hogy dolgozik inkább? Inkább... mert ugye akkor dolgozik, amikor akar. De ő mikor akar? Na, mikor? A moziestünkön!

- De ha nem vagy boldog, miért vagy vele? – ezt is már legalább százszor átbeszélték, de azért rákérdez újra.

- Hát, mert... - Réka megvonja a vállát. – Mert... azért néha jó... Tudod, amikor olyan cuki. Az is tud lenni. Meg most én is ideges, türelmetlen vagyok a meló miatt. Mindenen felcsattanok. De majd, ha jobb passzban leszek... akkor jobb lesz az egész.

Néha jó? Amikor cuki? Majd, ha jobb passzban leszek? Vera bólogat, pedig nem érti a barátnőjét. Már hat éve nem érti. Mert bizony ezek a beszélgetések hat éve jelen vannak a barátságukban. És ő egyáltalán nem látja benne a logikát. Hat éve nem lehetnek rossz passzban.

A jó kapcsolat épít, nem rombol

Hat éve alkot egy párt Réka és Feri. Hat éve nem voltak nyaralni. A hat év alatt cirka kétszer mentek vacsorázni. Együtt szórakozni pedig még sosem. Réka azóta elégedetlen, amióta együtt vannak. De csak vár és vár, hogy egyszer majd jobb lesz. És ennek semmi köze a rossz passzhoz.

A jó kapcsolat épít és szárnyakat ad. Nem lehúz és a földbe döngöl. Réka lelkét azonban hat éve tapossák. Mert nem értékelik, mert azt éreztetik vele, hogy sokadrangú szereplője a párja életének. Előrébbvaló a munka, a kert, a barátok, de talán még a közös macskájuk is. Rá sosincs idő és energia. Amit ő csinál az nem lényeges, sőt általában, amit ő csinál, azt rosszul is csinálja. Kezdve azzal, hogy hogyan porszívózik, egészen addig, hogy milyen szakmát választott. Legalábbis Réka szavaiból ez derül ki. A legjobb, amit hat év alatt mondott a kapcsolatáról, hogy "Most egészen jó". És ez is tartott vagy egy hétig. Utána megint jött a panaszáradat.

Holott Réka csinos, okos, tele élettel, mégis ragaszkodik egy olyan kötelékhez, amellyel cseppet sem elégedett. Ahol nincsenek hosszú távú közös tervek, ahol nincs jövőkép, csak élnek bele a mába, és ha Réka rákérdez, mi lesz velünk öt év múlva Feri csak annyit mondd: Mi lenne?

- Ugye tudod, hogy ez lehetne másképp is? – vesz nagy levegőt Vera és elhatározza, ismét elmondja, amit már olyan sokszor. – Egy kapcsolatnak nem kell állandóan a szenvedésről szólnia. Igen, mindenhol vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, viták és nézeteltérések, ám egy jó kapcsolatban alapvetően jól érzed magad. Elégedett vagy. Támogatjátok egymást és a másik hatására képesek vagytok fejlődni, kihozni magatokból a legjobbat. Vannak közös célok, tervek, amelyekért együtt harcoltok. Építitek egymást és a kapcsolatot, nem pedig romboltok. Egy jó kapcsolat inspiráló, nem arról szól, hogy még az élettől is elmenjen a kedvetek.

- Mi nem vesszük el egymás kedvét az élettől – ellenkezik Réka. – Csak... ahh, nem is tudom...

Tölt egy negyedik pohár bort. Vera tudja. Ő tudja, hogy ez nem egy jó kapcsolat, mert egy jó kapcsolatban nem kell hat éven át arra a pillanatra várni, amikor a másik megváltozik végre és minden szép lesz. A jó kapcsolatoknak már az elején összecsiszolódnak a párok. Ahol azonban hosszú éveken át vár az egyik fél, ott bizony általában sosem jön el „az a pillanat".

Nyitókép: Shutterstock