Bármit is teszek, sosem leszek neked elég jó

Sosem leszek neked elég jó. Azt mondod, hogy szeretsz, csodás embernek tartasz, de mégis mindig akad valami, amin szerinted változtatnom kellene. A hajam, az otthonom, az öltözködésem, a munkám, ahogy főzök, de még az is, ahogy hangsúlyozom beszéd közben.

Már nem jó érzés a közeledben lenni. Nem szeretem azt az embert, aki akkor vagyok, amikor veled vagyok. Figyelek minden mondatomra, szavamra, de még a szemem villanására is, nehogy bármi kivetnivalót találj bennem. Félek, hogy épp mibe fogsz belekötni, félek, hogy mi nem fog tetszeni, de a legjobban magamtól félek, hogy mikor fog elpattanni bennem valami. Hogy mikor fogok elkezdeni üvölteni, és rád borítani az összes fájdalmat, amit okoztál, vagy mikor fogok végleg összetörni, és a földön kuporogva zokogni.

El sem tudod képzelni, hogy egy-egy találkozásunk milyen sokat kivesz belőlem. Hogy végig mosolyogjak, hogy az összes gonosz megjegyzésedet látszólag elengedjem a füleim mellett. Hogy ne rezzenjek össze minden alkalommal, amikor a bántó szavak után becézni kezdesz, és megpróbálsz megérinteni. Hogy ne húzódjak el, hogy ne érezd a bennem lévő feszültséget. A találkozásaink után pedig napokba, de van, hogy hetekbe telik, mire képes vagyok visszarázódni a normális, kedves, szeretetteljes életembe. Hogy mennyi időbe telik, mire felfogom, most épp nem vagyunk együtt, mire nem érzem magam aprónak, sebezhetőnek és összetörtnek. Mire ismét bele tudok nézni az emberek szemébe, és nem szégyellem magam azon hibák miatt, amelyeket megállás nélkül felrósz nekem.

Forrás: Shutterstock

Mert megint levágattam a hajam, pedig te úgy szereted, ha hosszú. De ha hosszú a hajam, mindig beletúrsz, mert nem szép, ahogy le van lapulva. Mert gyönyörűnek tartasz, de nem szereted, hogy szerinted túl bő ruhákat hordok. Mert zavar, ha túl rövid vagy túl szűk ruhákban vagyok. Mert szerinted túl komoly és merev vagyok. De szerinted nem kéne mindenkivel közvetlennek lennem. Mert azt mondod, hogy gondoskodni akarsz rólam, és szeretni engem, de ha csinálsz nekem egy teát, két nappal később számonkéred rajtam, hogy engem mindig ki kell szolgálni. Azt mondod, hogy szeretsz, de minden beszélgetésbe beleszövöd, hogy a csillagjegyem miatt agresszív és rosszindulatú vagyok.

És tudom, hogy sosem leszek neked elég jó. Tudom, hogy tűkön ülve várod, hogy újra és újra megpróbálhasd megsemmisíteni a határaimat, ellátni "jótanácsokkal", s észrevehess valamit, bármit, amin szerinted változtatnom kellene a létezésemben.

Hazudnék, ha megpróbálnám letagadni, hogy még mindig hatással vagy rám, és továbbra is kötődöm hozzád. Akkor is hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem gondolkodom el minden alkalommal a szavaid igazságtartalmán. Ha így lenne, nem bántanának.

Mégis, bízom abban, hogy egyszer el fog jönni az idő, amikor ténylegesen el tudom fogadni, hogy neked sosem leszek elég jó, és képes leszek lezárni magamban a közös múltunkat, és végleg elengedni téged.

 

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek