Férfivélemény: Az a baj, hogy fogalmatok sincs, mi az a szerelem!

De valójában mit is jelent az a szerelem, ami minden mást maga mögé utasít?

Rengeteg ostoba filmet, mesét láttunk, és regényt olvastunk már, ami erre a témára épül. Általában úgy fest a sztori, hogy a főszereplők meglátják egymást, és BUMMM, lecsap rájuk a varázslat: megremegnek a lábaik, a hasukban pillangók kezdenek repkedni, és már tudják is, hogy a másik életük nagy szerelme. Itt aztán jön valami konfliktus, ami miatt nem lehetnek egymáséi, de aztán egy rövid küzdelem után végül csak egyesülnek egy szerelmes csókban - és kész is a klisés happy end!

Alig két napja ismered a másikat, de már mindent feláldoznál érte, akár az életedet is! Hiszen ha erre nem vagy képes, akkor elbuktál a szent szerelmi játszmában, és nem is érdemled meg az Igazit! Tűzön-vízen át kell menni azért, akiről egyébként még szinte semmit sem tudsz, csak hogy eléggé beindultál rá - és el tudod vele képzelni, hogy karácsonykor, kakaózás közben együtt nézitek a Reszkessetek betörőket.

Valójában tudod, hogy mi ez az egész?

Vonzalom, szenvedély, a hormonjaid vihara. Persze, lehet ebből még sírig tartó kapcsolat, gyerekekkel, unokákkal és rengeteg szuper közös élménnyel. Viszont életed során nem csak egy ilyen találhat rád... Az a baj, hogy azt hisszük, ez a felfokozott állapot az, ami igazán fontos. És ez a szélsőséges őrület a szerelem, ami mindennél fontosabb - aminek varázsereje van, ezért minden rosszon átsegít. Egy jó kapcsolathoz nem kell más, csak ennyi. Viszont ennek elejétől a végéig ilyennek kell lennie! Pedig ez csak a kezdet.

Pedig ez csak egy kezdeti lökés, amitől valakinek a karjaiban találod magad, hogy aztán eldönthesd, mit kezdesz vele. Hogy kiderítsd, valóban lehet-e közöttetek valami, ami ennél sokkal több. Mert az igazi szerelmet (szerintem) fel kell építeni, táplálni kell, vigyázni kell rá.

Ha nem így teszel, akkor azt fogod érezni, hogy kialudt a láng - és amikor ez megtörténik, akkor beszarsz. Hiszen nem ugrik össze a gyomrod, amikor rá gondolsz. Sőt, egy egész munkanapot is el tudsz tölteni úgy, hogy nem csekkolod minden percben a telefonodat, hogy írt-e valami szépet a kedvesed. Akkor itt vége is? Elmúlt? Nem is ez volt az a hatalmas, igazi, sírig tartó szerelem? De, simán lehet, csak te olyan hülye vagy, hogy illúziókat kergetsz.

Majd találkozol valakivel, aki beindít benned valamit, jön egy kis lila köd meg giccses, romantikus képzelgések, és elkezdesz kattogni. Már nem is szeretem a páromat? Talán ez az új lesz az igazi szerelem? Hiszen ha igazán szeretném azt, aki mellettem van, akkor nem kerülhetne a képbe senki más!

Részben ez igaz is. Hiszen ha odafigyeltek arra, hogy ne tűnjön el a kapcsolatotokból az intimitás - ha évek múltán is megmaradnak a lopott kis csókok, pajkos összekacsintások -, akkor sokkal kevesebb az esélye annak, hogy másról fantáziálgass. A baj azzal van, hogy azt hiszed, csak a disney-s szerelem az igazi, és minden, ami attól kevesebb, az szart sem ér. Azt várod, hogy ez majd valakivel - ilyen intenzitással - a sírig fog tartani? És amikor nem így alakul, akkor kukáznád is az egész kapcsolatot? Hiszen: eznemisazigazi...?

Ha csak ezt a szerelmi mámort üldözöd, akkor elveszíted a lehetőségét annak, hogy hosszú távon, igazi mély érzésekkel igazán boldog lehess. A szexben az orgazmus a csúcspont, de mégsem csak az számít - sokkal többet adhat az odáig vezető út, az érintések, csókok, ölelések, érzelmek. Egy kapcsolat viszont pont fordítottan van felépítve: érzelmi intenzitással indul, és a tartalmat idővel rakhatjuk csak bele. Rajtad múlik, hogy egy életen át tartó szerelmeskedést szeretnél, vagy csak sok érzelmi numerára vágysz.

Nyitókép: Shutterstock