Állandóan felbosszantalak? A reakciód többet árul el rólad, mint rólam...

E gondolat hárításként is hangozhat olyannak, aki az önfejlődés ösvényén még nincs birtokában e tudásnak. Éppen ezért két olyan ember között, akik más mértékben haladnak saját maguk megismerésének útján, adódhatnak ebből fakadó nézeteltérések. Ha valaki szűk látókörű, akkor könnyedén tűnhet úgy, hogy a másik okoskodik, miközben csak arról van szó: első sorban érdemes lenne vállalni magunkért a felelősséget és kicsit befelé figyelni.

A párkapcsolatom utolsó hónapjaiban annak zálogán, hátha sikerül megmentenünk a közösen felépített életünket, millió alkalommal konfliktusba keveredtünk. Legtöbbször kommunikációs problémák adódtak: például volt olyan, hogy mindketten ugyanazt mondtuk, mégis állította, hogy én mást mondok, aztán ebből lett a vita. Ezek a problémák abból fakadtak, hogy az egymásnak szánt megjegyzések és mellékzöngék milyen reakciót váltottak ki a másikból.

Sokszor zavartak a tőle érkező degradáló megnyilvánulások.

Kaptam külső segítséget és így sikerült rendbe raknom ezeket, de fájtak. Lehet épp azért akadtam ki korábban, mert én is ezt adtam másnak és belülről zavart, hogy én is ilyen vagyok. Amikor már nem akadtam ki, hanem igyekeztem kijelölni a határaimat és szóvá tettem: oké, ez nem működik így, a másik féltől ekkor jött a sértődés, a felháborodás, miszerint én túl komoly vagyok és velem még viccelődni sem szabad.

Sokszor megkaptam, hogy állandóan felbosszantom és ideges lesz a jelenlétemtől vagy attól, amit mondok. Őszintén, nem törekszem az ego által vezérelt kommunikációra, hanem igyekszem ezekben a helyzetekben racionális maradni. Rákérdeztem:

Meg tudod fogalmazni, mi váltotta ki ezt belőled?

Hebegés, habogás és ideges indíttatású megnyilvánulások érkeztek a kérdésre, pedig csak asszertív módon igyekeztem az aktuális kérdést megoldani. Én voltam a reakciójáért a bűnbak, pedig az ő érzéseiről ez sokkal többet árult el, mint rólam.

Egy másik példa: konfliktushelyzetben képtelen volt arra, hogy racionálisan és ténylegesen próbálja megérteni a problémámat, helyette folyamatosan makacskodott és a saját igazát hajtotta. Jómagam is óriási egoharcosként rengeteget foglalkoztam ezzel a kérdéskörrel, a folyamat megértésével, mert zavart, hogy nem tudok ezen túllendülni. Valószínűleg, éppen ezért frusztrált, hogy ő is egóból reagált, hiszen ez mélyen és nem 100%-ban eltemetve, de bennem is ott lapult. Itt azt kell érteni, hogy hiába engedhetett volna a saját igazán, mégis beleállt a konfliktusba, még ha csak egy úgy maradt villanykapcsolóról is volt szó.

Olykor célszerű zsebre dugni az egónkat és a saját nézetünk, igazságunk nyomatékosítása helyett értő fülekkel arra törekedni, hogy megértsük a társunkat.

Nyitókép: Shutterstock