Te meddig mennél el azért, hogy megfelelj másoknak?

Az egyik legközismertebb filmes klisé, mikor jön egy új diák, vagy új munkatárs egy olyan környezetbe, ami már összeszokott, kiépült és egyedül az újonc a gyenge láncszem. Utóbbi ilyenkor szenved egy darabig, majd végül úgy dönt, hogy megpróbál beilleszkedni.

Változtat magán külsőleg és belsőleg is - bármit megtesz, csak ne lógjon ki a sorból. Végül sikerrel is jár, eléri, hogy befogadják, sőt, néha ő lesz a legnépszerűbb. A film vége felé viszont már úgy, és azért szeretik és fogadják el, amilyen. Érdekes, nem?

Nilla is többször beleesett abba a hibába, hogy csak azért hagyta maga mögött a saját valóját, hogy be tudjon illeszkedni egy új közegbe. Középiskolában például csak azért csináltatott köldök piercinget, hogy az akkor népszerű csajok közé tartozhasson. Utólag kiderült, hogy nem igazán ért vele semmit, mert a testékszertől nem figyeltek fel rá jobban, sőt, utánzós majomnak is csúfolták.

Később, a munkahelyén a nagy szívét és empátiáját kellett a háttérbe szorítania, csakhogy megfeleljen pozíciójában. Toborzóként elvárták tőle, hogy ő közölje a jó és rossz híreket egyaránt a munkavállalókkal. Nilla mindig, mindenkivel szerette megütni a kedves hangot, ezért is szerettek vele a potenciális munkavállalók kommunikálni, mert sosem hagyta el semmilyen rossz, vagy hangos szó a száját.

Azonban ez az elutasított jelölteknél nem vált be - vagy legalábbis Nilla főnöke így látta, és kerek-perec megmondta a lánynak, miként közölje velük a rossz hírt. A lánytól távol állt az a stílus, amit megköveteltek tőle, de eleget tett a kérésnek. Kemény és rideg páncélzatot öltött, mikor elutasításra került a sor. Ami azonban ennél is rosszabb volt, hogy haza is gyakorta vitte ezt a habitust.

Sokszor megkapta élete során, hogy már egyáltalán nem önmaga. Mi történt vele? Hol hagyta el azt a rendes, segítőkész és normális lányt, aki régen volt? Teljesen megváltozott, már nincs különbség a nyilvános és az otthoni viselkedése között. Vajon mi történt, és vajon megérte-e?

Forrás: Shutterstock

Időnként ő is érezte, hogy kifordult önmagából, csak azért, hogy jobban befogadják, vagy megkönnyítse a beilleszkedést. Ezért azonban nagy árat fizetett. Úgy viselkedett, úgy öltözött és azokat a holmikat vette meg, amikről úgy gondolta, hasznára lehetnek abban, hogy elfogadtassa magát. Azonban ez nem minden esetben vált be.

Mert persze, az aktuális új környezetben így hamar sikerekhez jutott, ami nem meglepő, hiszen az évek során profi kaméleon vált belőle. A saját környezete azonban egyre kevésbé ismert rá. Az a lány, aki egykor egy csupaszív, segítőkész, empatikus és szerény ember volt, szinte teljesen eltűnt belőle. Nillát addigra már semmi nem érdekelte, csak az, hogy a kollégánőivel eljárjon edzeni és koktélozni - és az, hogy tökéletes szettjével brillírozhasson ezeken az alkalmakon. Hitelekbe verte magát amiatt, hogy megvehesse a legmenőbb cipőket, órákat és táskákat, amelyeket a többieken is látott.

Ám ahogy szaporodott az új életének "eszközparkja", úgy csökkentek az őszinte pillanatok az életében. Háttérbe szorította a barátait, a családját, és mindenkit, akik egykor fontosak voltak számára. Akkor döbbent csak rá, mekkora hibát követett el, amikor egy betegség ágyhoz kényszerítette, sőt, kórházba is került miatta. Számított rá, hogy sokan meglátogatják majd a fancy kollégák közül, de nagy meglepetésére senki sem tért be hozzá. Ellentétben a szeretteivel, akik nemcsak meglátogatták, de gondoskodtak is arról, hogy minden a lehető legkényelmesebb legyen odabent.

Nilla sok időt töltött bent egyedül, ami segített abban, hogy átgondolja az életét. Végtelenül szégyellte magát amiatt, hogy ennyire elragadta őt a megfelelési vágy, úgy érezte, nem képes a családja és a barátai szemébe nézni. Elhatározta, hogy amint kikerül a kórházból, jóváteszi a hibáit, felmond a munkahelyén, és olyan állás után fog kutatni, ami nem követel meg tőle többet, mint amire szívből is képes.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek