Minden hétvégén iszik, eltűrjem ezt?

Már az első randin is megjegyezte, hogy milyen furcsa, hogy szombat este nem iszik vagy bulizik a haverokkal. Ha ezt egy 22 éves férfi mondja, nem is nagyon lepődnék meg. Ez nálam is így volt ebben a korban. De egy 38 éves férfi szájából hallani, már kicsit elgondolkodtató. Persze el is gondolkodtam rajta a pillanat erejéig, de aztán nem törődtem vele, mert megfogadtam, hogy nem akadok fenn „apróságokon" állandóan. De azért elraktároztam ezt az infót az agyam egy kis dobozába, ahogy szoktam, és oda tettem, ahol azért nem feledkezem el róla.

Tulajdonképpen nem is volt annyira lehetőségem elfelejteni ezt az információmorzsát, mert kiderült, hogy neki tényleg minden hétvégén „beb***ás a program. Nem feltétlen szórakozóhelyen vagy kocsmában, de otthon vagy a haveroknál mindenképp.

Azt mondta, nagyon összetartó a baráti társasága, minden hétvégén összejönnek. Inni... Megkérdeztem, hogy más programotok nincsen, esetleg nappal, esetleg amiben nem szerepel az alkohol? Nem olyan, nincs. Ez ám a társaság,gondoltam, hány évesek vagytok...?

Egyáltalán nem vetem meg a bulikat, sőt én is el szoktam járni, és igen, ilyenkor én is fogyasztok alkoholt. Csak ellentétben a húszas éveim első felével, ez már nem történik meg minden hétvégén, kétszer... Úristen, nem is bírnám! Nem is akarnám... Nekem szükségem van „nappali", aktív programokra a barátokkal, amik legalább annyira feltöltenek, mint egy buli anno, sőt! Kinőttem már abból rég, hogy ne létezzen más opció a szabadidő eltöltésére csak az ivás. Számomra meglepő volt, hogy a 40 felé járó vagy azt már túllépő férfiaknak viszont csakis ez jelenti a szórakozást, kikapcsolódást.

Forrás: Shutterstock

Tök mindegy, hogy az illető szingli, kapcsolatban él, vagy gyerekei is vannak, akadt mindegyik fajtából a társaságban. Lehet, hogy a családosok éppen így akarnak kiszakadni, lazítani? A szinglik pedig a magányukat csillapítják, mások a párjuk elől menekülnek? Lehet, hogy előbb-utóbb én is eljutok arra a szintre, hogy annyira nem oké az életem vagy fárasztó három gyereket nevelni, hogy alig várom újra, hogy hétvégén piálhassak? Hát nagyon bízom benne, hogy nem...

Vagy lehet, hogy ők még fel sem nőttek? Még mindig a huszonéves hülyegyerek szintjén vannak, amikor menő inni, sőt kötelező, mert az béna, ha nem rúgunk be hétvégén, most tényleg menjünk helyette inkább kirándulni? De lehet, hogy nekik ez kimaradt, és most élik meg ezt a korszakot. Mindenesetre én harmincon túl már nem tudok így élni, és hiába áltattam magam, hogy attól még működhet a dolog, és majd leszokik róla, nem így történt. Mert nem egyszer maradt el közös program azért, mert másnaposan képtelen volt kikelni az ágyból.

Egy negyvenhez közeli férfi tényleg erre vágyik?

Persze gyereket szeretnének, mert végülis a haverokat sem akadályozza meg a piálásban az, hogy családapák.
De egy ilyen férfira hogy lehet felnézni? Akinek az jelenti a boldogságot, hogy vedelhet, nem pedig a párja vagy a gyerekei? Itt valami sajnos nagyon nem stimmel, és nagyon nincs rendben az életük.Amíg nem néznek mélyen magukba, hogy mi elől menekülnek, addig folytatódik a végeláthatatlan piálás. Aki pedig mellettük van, az vagy eltűri ezt, vagy nem. Ha van esze, akkor biztosan nem...

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek