Robusta vagy arabica - mi a két kávé között a különbség?

Arabica, robusta - sokszor olvashatjuk ezeket az elnevezéseket a boltok polcain, de kevesen tudják, mi jellemzi pontosan ezt a két kávénövényt. Pedig érdemes megismerkedni közelebbről is a két legnépszerűbb kávéfajtával, annál is inkább, mert a belőlük készült ital íze is eltérő.

Robusta: robusztus növény, robusztus íz

A robusta (Coffea canephora) viszonylag új szereplő a kávépiacon, legalábbis az arabicához képest. Ezt a kávéfajtát a 19. század végén fedezték fel Afrikában, az Egyenlítő mentén. Az elnevezés találó, ez a kávécserje ugyanis tényleg robusztus: akár tízméteresre is megnőhet, és a környezeti hatásokkal szemben is ellenállóbb, mint az arabica. Emiatt, és mert az alacsonyabban fekvő ültetvényeken is jól érzi magát, könnyebben termeszthető, mint az arabica.

A termése kisebb, de bővebben terem, mint az arabica, és koffeintartalma is jóval magasabb, akár 4% is lehet. A belőle főzött kávé keserűbb, savasabb, kevésbé gazdag aromákban, viszont jóval erősebb a magasabb koffeintartalom miatt, mint az arabicából főzött kávé.

Arabica: a nagybetűs Kávé

Az arabica (Coffea arabica) tulajdonképpen “a kávé”, már csak azért is, mert a 19. század végéig kizárólag ezt a fajtát fogyasztották világszerte. A hagyomány szerint már időszámításunk előtt 300-ban is honos volt Etiópiában, de a 15. századból írásos feljegyzések is vannak az italként való fogyasztásáról, méghozzá a korabeli Jemenből.

Az arabica jóval kényesebb növény a robustánál, és csak magasabban fekvő helyeken (900-1200 méter) él meg. Nem is terem olyan bőven, mint a robusta, így érthető, hogy annál jóval drágább: átlagosan kétszer annyiba kerül. Ennek ellenére a világpiac 70%-át ez a kávéfajta adja, ami nem véletlen. Termésének koffeintartalma ugyanis jóval alacsonyabb (max. 1,5%), így kevésbé keserű, nem olyan savas, sőt: selymesebb, és különféle aromákban igen gazdag az ízvilága.

Milyen kávét igyunk?

A robusta tehát az olcsó, kevésbé finom, de annál keserűbb és intenzíven élénkítő kávék alapja. Általában sötétre pörkölik, tipikusan espresso készítéséhez ideális. Ezzel szemben az arabicánál a hangsúly nem az élénkítő hatáson és a keserűségen, hanem a finom aromákon és a selymességen van - nem véletlen, hogy jóval kedveltebb, mint a robusta.

A boltok polcain az olcsóbb árfekvésű kávék általában 100%-ban robustából készülnek - ezért is lehet alacsony az áruk. A tisztán arabica kávék esetében azt, hogy ebből a fajtából készültek, általában erőteljesen hangsúlyozzák. Ezzel szemben a robusta esetében rendszerint szemérmesen hallgatnak a kávé fajtájáról, vagy legfeljebb egy eldugott helyen, apró betűvel szerepeltetik.

Ha az a kérdés, hogy a kettő közül milyen kávét igyunk, a válasz nem egyszerű. Amikor a cél a legjobb ár-érték arány és az erőteljes, kesernyés íz, egyértelműen a robusta a nyerő. Amennyiben azonban az ízélmény az elsődleges, mindenképpen arabicát érdemes választani.

A polcokon ugyanakkor a két fajta keverékéből álló termékeket, úgynevezett blend kávékat is találunk. Ezekben általában 80% arabica és 20% robusta kávé van. A jól eltalált blend kávék ötvözik mindkét fajta előnyös tulajdonságait. Az ízviláguk telt, összetett, ugyanakkor erőteljesek és kellőképpen fel is frissítenek.

Hozza ki a maximumot a kávézásból!

A legjobb kávéalapanyag is kevés lehet egy jó kávé elkészítéséhez, ha nem tudjuk, valójában hogyan is kell azt szakszerűen elkészíteni. Nem véletlen, hogy a kávékészítés egy szakma, hiszen nem mindegy, milyen minőségű, mennyiségű és pörkölésű kávét használunk. Ahogyan a víz minősége és mennyisége is lényeges, akárcsak az alkalmazott nyomás és hő mértéke, vagy az elkészítés ideje.

Éppen ezért egy színvonalas barista képzés elvégzése egyáltalán nem csak a (jövendő) szakembereknek hasznos. Ha nap mint nap szeretne igazán finom kávét kortyolgatni, ragadja meg a lehetőséget, és rövidesen a profikat is lefőzi majd - legalábbis, ha kávéról van szó.

A cikk elkészítéséhez a Bestmixer Iskola barista oktatói nyújtottak szakmai segítséget.