Megtagadtam magamtól a szerelmet - aztán jöttél te...

Nem kerestem kapcsolatot. A bunkó, érzéketlen és megbízhatatlan pasik miatt totálisan elegem lett a randizásból. Ugyanazok a körök, ugyanazok a semmitmondó, bárgyú párbeszédek, ugyanazok a reménytelen küldetések.

Emiatt inkább csak futó kalandokba bonyolódtam, amiknek könnyű volt véget vetni, mert hosszabb távon senkit sem tudtam elképzelni magam mellett. Hogy őszinte legyek, egyáltalán nem zavart a szingliségem, sőt. Amíg a barátnőim romantikus esküvőről és tengerparti nászútról álmodoztak, én teljesen más dolgokat tervezgettem. Nyugodtan, kiszámíthatóan teltek a napjaim, nagyokat túráztam, koncertekre jártam, írtam a verseimet. Jól elvoltam a saját kis világomban, ahol úgy éltem, ahogy akartam, nem pedig úgy, ahogyan elvárták tőlem.

2019. novemberének egyik estéjén azonban minden megváltozott. Visszavonhatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül. Az egyik legjobb barátom születésnapját ünnepeltük egy gyönyörű balatoni villában. A többiek a párjukkal jöttek el, én egyedül voltam. Éppen indulni akartam a teraszra levegőzni, amikor a bejáratnál összeütköztem Martinnal, aki meglepetés vendégként érkezett - egyenesen Párizsból.

Villám csapott belém, ott, akkor, mintha egy másik dimenzióba csöppentem volna. Az idő is megállt körülöttem. Varázslat volt ez, olyan varázslat, ami csillogásában túlragyogja a szürke pillanatokat. Hirtelen bevillant nagymamám meséje arról a napról, amikor egy szüreti bálon először találkozott nagyapámmal. Azt mondta, már első pillantásra megérzi az ember, kit szánt neki a sors. Én akkor megéreztem.

Végigbeszélgettük és -táncoltuk az egész estét, és hajnalra már úgy izzott köztünk a levegő, akár a láva. Martin egészen más volt, mint azok a fickók, akiket korábban ismertem. A derű, ami nemcsak a tekintetéből és a szavaiból, hanem egész lényéből áradt, néhány másodpercre még a lélegzetemet is elállította. Soha nem láttam még ilyen izgalmas, mégis biztonságot sugárzó férfit! A vonásai markánsak voltak, az ajka érzéki, határozott vonalú, és a pólóján keresztül is látszott, mennyire kidolgozottak az izmai. Ennek a látványnak azonnal a hatása alá kerültem.

Forrás: Shutterstock

Az első szeretkezésünk nem volt betervezve. Igazi égszakadás volt, váratlan és elemi erejű. Amit Martin ölelése közben átéltem, bódítóbb és forróbb volt az összes addigi kalandomnál. Ez a véletlen találkozás elindította a lavinát, maga alá temetve minden korábbi tervemet és elhatározásomat. Soha nem hittem a "szerelem első látásra" dologban, és abban sem, hogy valaha is találkozni fogok hasonló férfival.

Pedig az hiszem, tudat alatt vágytam a mindent elsöprő szerelemre, csak féltem. Féltem az elköteleződéstől, féltem az újabb csalódástól, a kudarctól és attól, hogy előbb-utóbb rám unnak.Tudom, hogy nagyon közhelyesen hangzik, de azt hiszem, hazataláltam. Martin mellett olyan lettem, amilyen mindig is akartam lenni.

Ő tett engem kiegyensúlyozottá és boldoggá azáltal, hogy valódi önmagát adja. Nem használ nagy szavakat, nem ígérget felelőtlenül, nem játszmázik, hanem a hétköznapok egyszerű gesztusaival mutatja ki, mennyire szeret. Végtelenül hálás vagyok azért, hogy egymásra találtunk. Vigyázni fogok erre a kincsre.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?