Megfogadtam, hogy többé nem leszek szerelmes!

Egy szörnyű házasság után Rebeka nem akart férfit látni maga mellett - annak ellenére sem, hogy "csak" egy okozott neki hatalmas fájdalmat, nem pedig az összes. Lelke mégis bezárult, és úgy tűnt, örökre. Napjában többször elmondta, hogy "Nem akarok férfit az életembe."

A hetek teltek, a mondat maradt, de egy idő után úgy tűnt, az ereje egyre csökken - inkább már csak megszokásból ismételgette. Mégis, ha valaki megkérdezte, van-e már új férfi az életében, egyértelmű nem volt a válasz. És nem is akart ezen változtatni.

Szerdai nap volt, a hét közepe. Addigra legalább harmincszor ismételte el magában azt a bizonyos mondatot. Fáradt és szomorú volt, mert úgy érezte, a fájdalomnak, amely már két hete kínozza, sosem lesz vége. Hiába tűnt úgy, hogy néha alábbhagy, még mindig jelen volt. Egy megbeszélésre igyekezett, bár szíve szerint lemondta volna, de akivel találkoznia kellett, ezen az egy napon ért rá. Elvileg csak ők ketten lettek volna, de a bemutatkozásnál egy fiatal férfi is a kezét nyújtotta:

Róbert vagyok! Örülök, hogy megismerhetem! - A mosolya kedves, bizalmat gerjesztő volt.
Én is örülök! - válaszolta Rebeka, és a válasza őszinte volt. Bár a kézfogásuk csak nyolc másodpercig tartott, arra elég volt, hogy energiák találkozzanak, és szikra pattanjon ki belőle.

A megbeszélés komoly, mégis kellemes volt, főleg Róbert hangjának köszönhetően. Aztán vége lett, a lány átnyújtott egy névjegykártyát, a férfi pedig elnézést kért, hogy ő most nem hozott magával. Kiléptek az ajtón, és ellenkező irányba indultak el, majd pár lépés utánRebeka hátranézett, és egy meleg tekintet mosolygott vissza rá.

A régi szokásoktól persze nehéz szabadulni, és az örömteli pillanatokat rögtön körbefonta a kétely, beszippantotta, elbizonytalanítva a lányt. De a levelek jöttek, az arány pedig megfordult: már többször volt boldog, mint bánatos. Aztán ez is megváltozott, mert szerelmes lett.

Az érzés finoman surrant be a szívébe, egyre nagyobb teret foglalva el benne. Mert Rebekanem a másik felével találkozott, hanem egy olyan férfival, aki a társa lett. Aki erősítette, támogatta, gyönyörűnek és megismételhetetlennek látta őt és a vele eltöltött időt. Aztán egy szerdai napon az a bizonyos mondat végképp eltűnt a lány életéből, Róbert viszont a mindennapjai részese lett.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!
Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock