Az esküvői fátylamban döbbentem rá: nem mehetek hozzád!

A szerelem csodálatos érzés, mely hitet ad, és az örökkévalóság illúzióját nyújtja felénk csillogó aranytálcán. Ilyenkor minden különleges: a másik pillantása, az együtt töltött percek, a tervezgetés és a készülődés a közös életünkre.

Nem csak reméljük, biztosak vagyunk benne, hogy a mi kapcsolatunk kitart az idők végezetéig - vitáktól mentesen és érzelmekben gazdagon. Ezért is szeretnénk az esküvőnk napját a legszebbé, legemlékezetesebbé tenni. Hiszen jelenlegi és jövőbeni életünk legnagyobb ajándékát ünnepeljük meg: a szerelmünket. Így gondolta a lány is, aki boldogan készült a nagy napra.

Párjával a két legesélyesebb esküvői helyszínt nézték meg, hogy eldöntsék: melyiket válasszák. Míg a férfi csak egy termet és egy táncparkettet látott, a lány virágdekorációt, légiesen libbenő menyasszonyi ruhát és koszorúslányokat. Hallotta a rokonság örömteli nevetését, a vidám beszélgetést, a közös táncuk alatt kopogó parkettát.

Úgy tűnt, különböző látásmódjuk ellenére boldogok, jól kiegészítik egymást: a lány álmodozó, párja racionális volt. Az ő szívét nem érintették meg a nagy nappal kapcsolatos érzések, üzenetek. Persze, meg kell csinálni, hiszen ez minden lány álma, talán egy picit még ő is várta, hogy kiöltözve büszkélkedhessen a legszebb nővel a világon. De ennél többet nem érzett, egyszerűen ki akarta pipálni - a teremválasztást ugyanúgy, ahogyan a hazafelé vezető úton a tankolást.

A lány az autóban ült, várt - közben kinézett az ablakon, és a csillagos égbolt tekintett vissza rá. Romantikus gondolatai támadtak a jövőjükről: egy kisbabáról, kertes házról, hangos nevetésekről, biztonságot nyújtó ölelésekről. Őt már a tervezgetés is boldoggá tette, és éppen ez az érzés adott neki hitet, hogy mindez valóra is válik majd. Ábrándozásából a kocsiajtó hangos csapódása ragadta ki. Párja arca gondterhelt volt, amikor beült.

- Oké, az elkövetkező öt évre van tervünk: gyerek, lakás, de utána mi lesz? Mit fogunk csinálni hat-hét év múlva? És mi lesz tíz év múlva? - kérdezte maga elé meredve.

A lány nem hitt a fülének. Nézte a férfit, de nem is tudta mire vélni a kérdést. Hiszen ez életük legszebb időszaka, most jönnek a legizgalmasabb pillanatok. Hogy lehet eközben ilyen borús dolgokra gondolni? Mintha nem ugyanaz az ember lett volna, mint 10 perccel ezelőtt. Ki gondolta, hogy a szerelem ellenére is ilyen komoly kételyek ülnek a vállán?

Forrás: Shutterstock

- Annak nem lehet egy életen át örülni, hogy megtaláltuk a számunkra tökéletes párt, akivel boldogok vagyunk? - kérdezte kissé ingerülten, miközben pontosan tudta, hogy ezzel semmit sem segít a helyzeten. Hirtelen nagyon távolinak tűnt az elmúlt fél óra, amikor még a teremben ábrándozott a nagy napról. Pedig nem voltak kétségei a párja érzelmeivel kapcsolatban - mégis úgy érezte, talán a férfi még nem áll készen a házasságra. Ettől pedig elöntötte a szomorúság. Ekkor újra elhangzottak az ijesztő kérdések:

- Mit gondolsz? Mi lesz tíz év múlva? Mit fogunk csinálni? Elkezdünk utazgatni? Oké, még egy évet talán ki tudunk tölteni valamivel, de negyvenet? - folytatta a férfi, aki nem is vette észre, milyen indulatok lettek rajta úrrá.

A lány döbbenete tovább fokozódott. Még mindig nem tudta megérteni, hogy keveredtek ide, miközben az előbb még a lagzi helyszínét nézegették. A fejében gyors tempóban cikáztak a gondolatok, de egy hang sem jött ki a torkán. Hogy lehet ilyen ingerült és váratlan kérdésekre válaszolni? Nem volt rá felkészülve, ahogy arra sem, hogy a párjának ilyen komoly félelmei vannak.

- Nézd, nem tudom, mit fogunk csinálni tíz vagy negyven év múlva. Senki sem tudja ezt előre. Csak abban vagyok biztos, hogy bármit is akarok csinálni, azt veled szeretném megélni. A házasság a szívek szövetsége, egyfajta szerződés arról, hogy akármit is hoz az élet, mi együtt fogjuk venni az akadályokat és az örömteli pillanatokat is. Ez az egyetlen biztos pont. Ám ha két ember igazán szereti egymást, akkor ennek elégnek kell lennie.

A férfinak azonban továbbra is merev vonások ültek az arcán. Mint akit hirtelen hatalmába kerített a bizonytalanság és a félelem. Egyetlen szót sem fűzött a hallottakhoz, amitől a lány is bizonytalanodni kezdett. Pedig fél órája még ő is a közös jövőről ábrándozott...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?