Élősködő pasik: Nem csak egy nő lehet aranyásó!
Gyakran kerülnek szóba mostanában az "aranyásó" csajok. Talán, mert ha érdekkapcsolatról hallunk, általában a nő használja ki a párját - legalábbis a múltban ez volt a klasszikus felállás...
Mostanában viszont sűrűn hallok olyan esetekről, ahol fordítva történik. A környezet ilyenkor mintha még hevesebben, még inkább elítélően reagálna. Fura módon sokszor nem az "élősködőt" szidják, hanem a csajt, aki hagyja magát hülyére venni. Pedig egy nő sem azzal a szándékkal indul neki a kapcsolatnak, hogy balekként akar viselkedni...
"Igazi, sármos értelmiségi volt - förtelmes ingekben..."
Blanka 12 éve vált el a férjétől. Ma egy kifejezetten csinos negyvenes, aki jól menő vállalkozást vezet. Mégsincs szerencséje a szerelemben: "A társkeresők tele vannak foglalt vagy idióta férfiakkal, így idővel még a legkényesebb nő is lejjebb adja az igényeit. Amikor megismertem Ferit, azt sem tudtam, hová legyek az örömtől: intelligens, humoros, jóképű orvos volt, igazi főnyeremény.
A borzalmas ruháit kivéve... Nem olyan nő vagyok, akinek csak a külsőség számít - ám a munkám miatt sok programon veszek részt, ahol igenis fontos, milyen ruhákban van a kísérőm. Bármilyen imádnivaló is volt Feri, sokszor feszengtem, mikor közösen mentünk valahová. Többnyire ugyanaz a fekete farmer volt rajta, tele fehér szösszel, fölé pedig förtelmes ingeket húzott - nem egyszer pecsétesen.
Célozgattam, hogy fel kéne újítani a ruhatárát, de nem vette a lapot. Végül inkább megajándékoztam néhány normális darabbal. Nem bánta, sőt: készséggel hordta, amiket vettem neki. Én pedig hamar rákaptam, milyen jó elegáns - és vállalható - cuccokban látni a pasimat. Először csak nadrágokkal, ingekkel leptem meg, aztán már pólókkal, pulcsikkal, cipőkkel is.
Egy idő után már ő maga szólt, mire van szüksége, de mindig adott valami kedves körítést a dolognak: például, hogy meg akar tanulni teniszezni a kedvemért, de nincs hozzá ruhája és felszerelése... Egy nap aztán a barátnőim figyelmeztettek: Feri kihasznál. Ekkorra már engem is nyugtalanított a helyzet, mert egyre gyakrabban fordult elő, hogy a közös programok során "otthon hagyta" a pénztárcáját...
Végül egy durva húzása tette be a kaput. Megkért, hogy segítsek ülőgarnitúrát választani a lakásába. Kinéztünk egy szép darabot, hatszázezer forintért, majd közölte, hogy valami gond van a kártyájával. Fizettem, de persze csak kölcsönnek szántam az összeget, ő viszont mintha elfeledkezett volna a dologról. Hetekkel később rákérdeztem, mikor adja meg a tartozását, mire ingerülten azt felelte: ennyit igazán nem kellene sajnálnom tőle, hiszen nekem ez az összeg meg sem kottyan. Szakítottunk. Azóta is lóg a pénzemmel..."
"Kedves volt és figyelmes, de egy vasat sem adott..."
Mariann kétszer vált el, egyedül tartja el a négy gyerekét egy három szobás albérletben. "Ha meghallja egy pasi, hány gyerekem van, sikítva menekül. Volt, hogy a fickó beleröhögött az arcomba, majd ott hagyott a randi közepén, mikor megemlítettem a fiaimat. Boldog voltam, hogy Sándornak ez nem ügy. Nem húztuk az időt, néhány hónap után hozzám költözött.
Figyelmes volt és kedves, a gyerekekkel is türelmesen bánt - csak épp pénzt nem adott sem az albérleti díjba, sem a rezsibe. Eleinte nem szóltam, nehogy azt higgye: csak azért vagyok vele, hogy megosszam valakivel az anyagi terheket. Reméltem, hogy idővel hozzájárul majd a költségekhez, de nem tette. Természetes volt a számára, hogy mindent én fizetek...
Hiába volt minden más tökéletes. Mivel nem keresek túl sokat, egyre több mindent kellett megtagadnom magamtól és a gyerekektől, hogy Sándort eltartsam. Végül az öcsém - az egyetlen élő rokonom - teljesen kiborult: leordított, milyen hülye vagyok. Azt mondta, odajön és összeveri a pasit, ha nem küldöm el. Nagyon fájt a szívem, mikor szakítottunk, de nem volt más választásom, tönkrementem volna anyagilag. Most lelkileg vagyok padlón..."
Ahogy a fenti két történetből is látszik: a magány nagy úr, ezt pedig a gátlástalanabb típusok szemrebbenés nélkül kihasználják, úgyhogy érdemes figyelni. Szerencsére léteznek normális férfiak, éppúgy, ahogyan normális nők is. Előbb-utóbb pedig megtalálják egymást...
Nyitókép: Shutterstock