Fogadtasd el magad a gyerekeimmel, különben szakítunk!

Azt tartom helyesnek, ha kirándulni is elmegyünk - együtt, csak ők és én. Így teszek eleget az eskümnek, amit a születésükkor tettem. Ott és akkor megfogadtam, hogy soha semmiben nem fognak hiányt szenvedni, és amíg igénylik, addig mindig ők lesznek az életemben az elsők. Mindenki másnak - még nekem is - csak a dobogó második fokán a helye.

Nyugodt lehetsz, túl fogom élni, ha most lelépsz a színről, amiért nem veled töltöm a hétvégét. A feleségem halálát is túléltem, és még sok egyebet. Nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy elgyengüljek és összetörjek. Másnak a gyászidő a könnyekről, a búcsúzásról és az elengedéséről szól. Nekem még ez sem jutott. Már másnap azokkal kellett foglalkoznom, akik velem éltek, akik rám maradtak, akik tőlem várták, hogy felneveljem őket és vigyázzak rájuk.

Tudom, még mindig kívülállónak érzed magad köztünk, ami egyáltalán nem is áll messze az igazságtól, hiszen még csak ismerkedünk. Még nem jött el az az idő, hogy teljes mértékben a bizalmunkba tudjunk fogadni, az még odébb van. Ne áltasd magad, nem fog gyorsan menni! Nincs könnyű dolgod, mert nekem nem elég az, hogy én szeretlek.

Nem fogom őket háttérbe helyezni csak azért, hogy jól érezzem magam. Az én életem és az övék most még összefonódik. Csak pár év múlva jöhetek számításba egyes szám első személyben, de addig egyenlő vagyok a "mi"-vel. Ha ezt megérted és elfogadod, akkor folytassuk, amit épp csak elkezdtünk! Örülnék neki, hiszen nagyon jó veled. De ha úgy érzed, hogy kevés, amit adok, akkor menj minél előbb, és hátra se nézz! Hiányozni fogsz, de nem foglak tartóztatni.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock