A másikba pedig azok, akik a házastársukkal élték meg az első szexuális élményüket - persze nem feltétlenül az esküvő után. Az eredmény szerint az utóbbiak bizonyulnak hűségesebbnek... Tehát aki fiatalon sok emberrel bújik ágyba, az később sem lesz a hűség mintaképe, hiszen lazán veszi a párkapcsolatait, és könnyedén továbbáll, ha valami nem tetszik neki. Nem töri magát, hogy megjavítsa, ami elromlott, inkább a könnyebb utat választja, és más partner után néz. Tényleg így lenne?
Nem vagyok kutató, csak a körülöttem élő emberek viselkedéséből indulok ki, mert őket látom, hogy miként alakul az életük. Így összességében azt gondolom, a felmérés eredménye többségében megállja a helyét, de azért nem lehet általánosítani. Mert egyáltalán nem biztos, hogy aki szűzen - vagy kevés szexuális partnerrel a múltjában - házasodik, annak később nem "megy el az esze".
Van olyan ismerősöm, aki szerelemből ment férjhez, és előtte csak két férfival volt dolga az életben, mégis felborított mindent, amikor majdnem 40 évesen beleszeretett valakibe. Elhagyta a gyerekeit, a házát, a férjét... mindent, ami addig az élete része volt. Olyat is ismerek, aki fiatal korában Casanova módjára falta a nőket, már meg sem tudta számolni, hány kedvese volt. Mostanra mégis mintaapa és hűséges férj vált belőle.
Embere válogatja, ki hogyan reagál az esetleges párkapcsolati gondokra - és persze attól is függ, kivel (és mikor) kerül össze az ember. Ha magamból indulok ki, azt mondom: mit sem érnek a statisztikák és kutatások. Az emberek változnak egész életükben, így a házasságuk alatt is. Lehet, hogy valaki huszonévesen tökéletes társ, ideális feleség vagy férj, de öt, tíz vagy még több évvel később ennek már nyoma sincs, mert a kapcsolatuk átalakult, és eltávolodtak egymástól.
Ami engem illet, nem kezdtem se túl korán, se túl későn a szexet. Mielőtt megnősültem, mindössze két nő volt az életemben. Nem hiányoztak soha a kalandok, hűséges tudtam maradni, ellen tudtam állni minden kísértésnek, a kapcsolatunk egy idő után mégis tönkrement.
Majdnem 35 évesen, a válásom után kezdtem eseménydúsabb életet élni, ekkor már több partnerem is volt egymás után - sőt, néha egymás mellett... Ekkoriban - bár senkinek nem ígértem semmit -, nem nagyon érdekelt, hogy mi lesz az illetővel holnap vagy azután. Aztán, amikor olyan nővel találkoztam, aki valaminél fogva több, jobb volt, mint az előtte lévők, azonnal tudtam "váltani", és újra hűséges lettem. Az egész döntés kérdése volt, semmi köze nem volt ahhoz, mikor kezdtem el a szexet.
A kutatásról ezért azt gondolom: inkább a kapcsolat milyensége, a körülmények, és persze az illető jelleme határozzák meg azt, hogy hűséges-e az ember. Ha "csak úgy", különösebb szándék nélkül vagy együtt valakivel, akkor az akkori énedhez leszel hűséges, nem hozzá. Ha pedig eljön az, akiről úgy érzed, igazán "megérdemel", akkor eszedben sem lesz félrelépni mellette...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.