Elpusztít és újjáéleszt a titkos szenvedély!

Szeretnék írni. A felállásról. Az ezerszer is újrakezdésről. Az erőről. A női princípiumról. Az érzelmekről. A titkosakról.. hogy mire is jók ezek a semmirevalók. Mert csak bonyolítják az életünket, de léteznek - nem megszüntethetőek, csak elnyomhatóak.

Van odabent valaki, aki hallatni akarja a hangját, de a konvenciók, a helyzetek és a körülöttünk lévő emberek nem engedik. Sőt, talán önmagunk sem engedjük meg magunknak, hogy szétrúgjuk azt a bizonyos falat. Mégis... Ha a felállásról írnék, akkor hagynám, hogy az a valaki odabent elmesélje, hogy hányszor, de hányszor kezdte újra.

De nem is erről írnék... hanem arról, hogy miféle belső erő mozgósul, miféle, honnan eredeztethető túlélési kényszer segít ilyenkor összeszedni minden erőnket a felálláshoz. Mint amikor az anya szüli a gyermekét, és ha úgy érzi, már nem bírja a fájdalmat, már nincs ereje még egyet nyomni, egyszer csak valahonnan felszakad valami ősi erő. Kitágítja a tüdőt, vért pumpál az izmokba és energiát ad az utolsó nyomáshoz.

Ilyenkor megszűnünk létezni, és egy pillanat alatt átadjuk a helyet az újnak, az új embernek, majd romjainkból szüljük meg magunkat újra - abban a "belehalok" pillanatban lesz új életünk. Sok-sok belehalok pillanatból éledünk fel főnixként, mert bekapcsol a túlélő üzemmód: egyenesedik a gerinc, beszívjuk a ki tudja, honnan jövő energiát, és megint lesz erő mindenhez - felnevelni, gondozni, táplálni egy gyermeket, vagy épp előrelépni.

Új ötleteket kanalazunk össze az élethez, tervek fogalmazódnak meg a fejünkben, amelyek újabb energiát adnak, és - bár bicegve, vagy olykor mankóra támaszkodva - megyünk tovább. Minden lépésnél érezzük a sajgó sebeinket, mégis előre lendül a lábunk. És ez a fontos. Az irány. Hogy a tekintetünket a távoli horizontra szegezzük, ahol életünk folytatásának filmjét vetítik - és megyünk, hogy megélhessük.

Talán ezt írnám a felállásról. De csak ülök az ágyon szemüvegben, laptoppal az ölemben, a fülemben zenével, és elárasztanak a titkos gondolatok. Ki kéne rúgnom a ház oldalát, de csak toporgok odabent...

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock