Keményvonalas szingli voltam. Macskákban kifejezve nagycsaládos (kár, hogy kutyás vagyok). Aztán egyszer csak ott találtam magam, hogy egy férfi lelki támasza, szabadúszó pedikűröse és imádatának tárgya lettem. És élvezem! Szinte mindig. Általában. Néha...
Vannak jobb és rosszabb pillanatok - amikor vagy visszasírom a szingli életemet, vagy hálás vagyok azért, hogy többé nem vagyok már egyedül a világban. Íme, az a 7 dolog, amire a leggyakrabban gondolok jó/rossz pillanataimban.
Pro: Belefér, hogy néha simán csak nincs szex!
Azokban a régi "szép időkben" nem volt olyan, hogy nincs szex. Most pedig, több évvel a hátatok mögött, néha alkudozás folyik - ti ketten a szex ellen -, és próbálod nem elröhögni magad, mikor azt mondod: "Mackókám, biztosan fáradt vagy..." Hiszen közben te vagy az, akinek nulla az enerdzsi szintje, és nem ő.
Kontra: Szakítottam miattad a radiátorral!
Anno csak a saját hőérzeted számított, és olyan szaunát csináltál a lakásból, amilyet nem szégyelltél - és amit Joey-ék is megirigyeltek volna. Már bánod, hogy nem fűztél rá soha egy olyan fűszoknyás hula partit, mint ők a 4. évadban, hiszen tudod, erre már többé nem lesz lehetőséged. Most ugyanis egy férfival élsz együtt, aki - valamilyen fura oknál fogva - nem érti, hogy miért kell azonnal felkapcsolni a fűtést, ha 28,6 fok alá esik a hőmérséklet. Viszont Darwin is büszke lenne rád, olyan hatékonyan alkalmazkodsz az élettársad hőmérséklet igényeihez.
Pro: Megértettem, miért kell mindennap ápolni egy kapcsolatot...
A menta és bazsalikom palántádat legfeljebb észrevétlenül pótoltad a boltból, ha ellazsáltad az öntözést, és feladták. Na, most egy kapcsolatot viszont minden áldott nap ápolni kell. Ami melós.
De meghálálja, kirügyezik, és egy idő után virágot bont. Jaj, de romi! :)
Kontra: A plüssmacim elnézőbb volt nálad...
Nem túrta ki senki a plüssállataidat (azt az elhanyagolható 14-15 darabot) az ágyból, akiknél megértőbb hallgatóság amúgy sem volt soha életedben. Ráadásul, ha spiccesen értél haza, akkor a plüsseid nem szóltak be neked, maximum szemrehányóan néztek. A pasi már kevésbé csendes társ (de cserébe sokkal jobb érzés hozzábújni, mint bármelyik plüssállathoz).
Pro: Végre nem az én magánéletem a téma a vasárnapi ebédnél!
A mostani vigyázzállásban elköltött anyósos rántotthúsozás helyett éveken keresztül "Kislányom, mikor hozol már haza valakit?" és rántotthús volt a menü. Dimenziókkal jobb a mostani progi, tanúsíthatom.
Kontra: Hogy más pasik? Nézni sem szabad őket!
Senki nem intett csendre, ha tévézés közben félhangos, becsmérlő megjegyzéseket tettél a cselekményre - és pofátlanul kihívó megszólalásaid voltak a férfi sportolókra. Férfiak azóta nem léteznek, még a TV-ben sem. Legalábbis ő ebben a hitben él, és mint tudjuk, boldogok a tudatlanok. :)
+1 És a dolgok, amik nem változnak...
Ó, azok a háborítatlanul heverő, szortírozásra váró ruhakupacok, amik már múlt csütörtök óta várják, hogy "majd holnap" a helyükre kerüljenek! Ja, hogy ezek változatlanul az életed részét képezik? Megnyugtató, hogy azért van, ami örök. :)
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
