Ha döntésre kényszerítesz, a gyerekeimet választom!

Szeretted volna, hogy azonnal egy kacsalábon forgó palotában lakjunk, ahol semmi gondunk nincs, csak élünk, mint hal a vízben. Ahol annyi dolgod van, hogy kiválasztod a legkényelmesebb fotelt, aztán belehuppansz. Álomvilágra vágytál, álomba illő fordulatokkal. Rá kellett ébresszelek a valóságra. Meg kellett értetnem veled, hogy ez nem így megy. Sem fizikailag, sem lelkileg nem tudok egyik napról a másikra tökéletes kapcsolatot nyújtani.

Időre van szükség, amíg olyan mélyen megismerjük egymást, hogy nyugodt szívvel bízzuk a másikra az életünket. A gyümölcsfát, amit együtt ültetünk, hagyni kell megnőni, közben pedig ápolni, gondozni, metszeni kell. Csak így élvezhetjük majd együtt a gyümölcsét, ha termőre fordul... Neked viszont azonnal a termés kellett.

Nem akartad bejárni a kötelező utat: nálad az csak időveszteségnek volt elkönyvelve. Pedig ahhoz, hogy örökre téged válasszalak, évekre lett volna szükség - de egy évre biztosan. Ráadásul nem egyedül toporogtam az ajtód előtt: a gyerekeimre is gondolnom kellett, miközben a közös jövőnket terveztem.

Tudtad, hogy a gyerekeim mindennél és mindenkinél fontosabbak számomra. Nem csináltam belőle titkot, megbeszéltük, már az első találkozáskor. Mégsem hagytál időt arra, hogy fokozatosan engedjelek be az életembe - így végül őket választottam. Pedig - ha lett volna türelmed, ha hittél és bíztál volna bennem - nagyszerűek lettünk volna együtt. Lehetőséget kellett volna adnod, hogy bebizonyítsam: alkalmas vagyok a feladatra, és egy életre boldoggá teszlek.

Ha jól belegondolok, jobb is így. Legalább időben megtudtam, milyen vagy. Világossá vált, hogy te és én egyáltalán nem illünk egymáshoz. Mégsem én ijedtem meg - nem én riadtam vissza a kihívásoktól. Vállaltam volna, amit vállalni kell. Bíztam benne - még így is! -, hogy valóra válthatjuk az álmainkat. Jól működhettünk volna együtt, ha hagytál volna rá időt.

Most már hiába kopogtatsz az ajtómon: bezártam, és nem nyitom ki többé neked. A türelmetlenséged megölte a szerelmünket. Bárhogy is fáj, ne engem hibáztass!

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock