Az sem vidított fel, ahogy az 50+-os nők kinéznek: még a legjobbak sem vehetik fel a versenyt az én másnapos, kócos fejemmel. Még úgy sem, hogy minden nap egy órával korábban kelnek a különféle szépségpraktikák miatt. Távolinak tűnt, de tudtam, hogy rám is ez vár: aszott arc, lógó mellek és tüsi frizura. Igen, huszonévesen még ilyen szélsőségesen láttam mindezt.
Fiatalon az ember sok mindent tenyérbemászó módon leegyszerűsít - szerencsére ma már tudom, hogy a fenti állapot nem törvényszerű... De akkor még arra gondoltam, hogy ez így nagyon nem oké - ez egy hullámvasút, aminek már voltam a tetején, és most szépen, lassan lefelé csúszok.
Mivel az idő kerekét nekem sem sikerült visszaforgatni, próbáltam elfogadni a szituációt. Nem baj, majd lesz egy olyan pénzzel teli szobám, mint Dagobert Bácsinak a Kacsamesékben. Ha nem jön össze a férj, ott fogom tartani a latin szeretőket, Armandót, Filippót és Diegót. A könnyeimet meg majd a jakuzziba potyogtatom, és akkor minden szem elől rejtve maradnak. Lesz rá pénzem, hiszen túl leszek a 6. bestseller könyvemen...
A változást mégis az idő hozta el. 28 évesen egyszer csak rájöttem, hogy nem akarok újra 18 lenni. Az élet szép, még mindig jól nézek ki, és most már nem csak az akciós felesre van pénzem. Első lépésnek nem rossz - csak akkor is elmondhassam ezeket, ha majd 40 szál gyertyát kell elfújnom a szülinapi tortámon!
Különben is, az öregedéssel csak egy dolgot lehet tenni: elfogadni. Most, hogy ettől az egy mondattól te is megvilágosodtál, felmerül a kérdés: azért továbbra is kell még "teperni", legalább egy kicsit? Vagy akkor már "úgyis mindegy" alapon hagyjuk el magunkat? Egy felmérés szerint a nők negyede az utóbbi lehetőséget választja.
Persze nem kell ehhez semmilyen kutatás: elég látni, milyen sok nő veszi aggodalom nélkül készpénznek az oltárnál kimondott igent. Meg sem próbálnak tenni a külsejükért, hogy a "holtomiglan-holtodiglan" fordulat nagyobb eséllyel váljon valósággá...
Persze ez még nem bűn - aki viszont teljesen elhanyagolja a külsejét, az már csak egészségügyi szempontból is árt magának. Az sem mindegy, hogy az illető hölgy elfogadta az öregedést, vagy csak beletörődött... Érdekli, ha a férje esetleg már nem nőként gondol rá?
Túlzottan kapálózni viszont ugyanúgy felesleges. Egy szülés előtti derék nem tér vissza csak úgy, a semmiből. Persze, lehet 60 évesen is miniszoknyában járni, de a harisnyakötő alól valahogy sugárzik a félelem és a kétségbeesés. Az ízlés és az elegancia szerencsére nem kor kérdése, és - bár a szépséget nem pótolja 100%-ban - egy életigenlő kisugárzás mágnesként vonzza a férfiakat. Sőt, úgy általában az embereket.
Senkit nem lehet eltiltani a ránctalanító krémektől és a hajfestéktől. Nincs is rá szükség. Akit zavarnak az egyre szaporodó szarkalábak, az igenis használjon arcpakolást és sminktrükköket! A lényeg sokkal inkább az: ne engedd, hogy az öregedés aggasztó gondolata folyton ott motoszkáljon a fejedben!
Szuper, ha le tudsz tagadni pár évet, még jobb, ha a lányod nővérének néznek - de komolyan olyasvalami álljon a boldogságod útjába, ami ellen érdemben úgysem tehetsz?
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.