Imádtam a 70-es, 80-as években gyerek lenni

„Bezzeg az én időmben!" Sokat nosztalgiázunk ezzel a felkiáltással. De vajon miért volt jobb
akkoriban? Vagy jobb volt-e egyáltalán a 70-es, 80-as években emberpalántának lenni?

De mi volt annyira más, ami miatt olyan szívesen gondolunk vissza azokra az időkre? Én az
alábbi dolgok miatt szerettem akkoriban gyerekeskedni:

  1. Mert bár hétfőnként nem volt műsor a tévében, ez nem jelentett gondot számunkra, hiszen inkább odakint bújócskáztunk, számháborúztunk, fogócskáztunk...
  2. A szüleink a boltban darálták a kávét, ahová örömmel jártunk velük, mivel ott mindig mennyei kávéillat terjengett.
  3. A szüleink még egyedül is el mertek engedni minket a kenyérboltba, hogy frissen sült, meleg, ropogós kenyeret vegyünk.
  4. Ha diákként kimagasló eredményeket értünk el, akkor ingyen üdülhettünk a csillebérci úttörővárosban.
    Forrás: Wikipedia
  5. Kisdobosként és úttörőként akadályversenyeken vettünk részt, almát, paradicsomot szedtünk, táborokba mentünk, és közösen készültünk a nagy ünnepekre.
  6. A többemeletes házakban, és az utcában is mindenki ismerte egymást. És ha játszótársra vágytunk csak felcsengettünk valamelyik barátunkhoz: "Csókolom! Ági lejöhet?"
  7. Faltuk a könyveket és az újságokat. Jókat röhögtünk a kisméretű, gyerekeknek szóló Hahota viccmagazinon, és még lámpaoltás után is olvastuk zseblámpával a pöttyös könyveket.
  8. Amikor Pisti meg akarta mutatni a bélyeggyűjteményét, akkor valóban arról volt szó. Hiszen mi még bélyegeket, üveggolyókat, kártyanaptárakat gyűjtöttünk és cserélgettünk.
  9. Akkor esténként még nem mindenki az okostelefonjában volt elmerülve, hanem az egész család Gazdálkodj okosan társasjátékot játszott. Mondjuk a játék végére sokszor nem mindannyiunknak volt természetes a mosolya...
  10. Nem voltak drága játékaink, de minket ez nem zavart, hiszen sokszor elég volt néhány gomb is, amivel gombfocizhattunk.
  11. Bár nem volt ezerféle fagyi, de az alapízeket - citrom, csoki, vanília, puncs - alig néhány forintért megvehettük, és mindenki könnyen tudott választani ebből a négy ízből.
  12. Lelkesen írtuk a képeslapokat a táborokból az otthoniaknak, melyek néha csak azután érkeztek meg, hogy mi hazatértünk. De ez nem szegte kedvünket.
    Forrás: Shutterstock
  13. A legnagyobb csínyünk még a telefonbetyárosdi volt, amikor a vezetékes telefonon idegeneket felhívva „Kis lakás? Akkor cserélje nagyobbra!" szöveggel idegesítettünk más családokat.
  14. Mi még bunkert építettünk és bandáztunk, és nem a monitor előtt lógtunk, számítógépes játékokban gyilkolászva az ellenséget.
  15. Gyerekként is "alkoholizálhattunk", hiszen néhány fillérért vehettünk sósborsszeszes Dianás cukorkát. Sőt "cigarettázhattunk" is, mivel a cigirágót mindig "elszívtuk", mielőtt elrágtuk volna.
  16. Mert annak idején a legegyszerűbb édességeknek is (pl. Dunakavics és a Macskanyelv) örültünk.

+1. Akkoriban még csak a pult alól lehetett banánt venni és/vagy hosszú sorban állás után lehetett csak hozzájutni a korlátozott mennyiséghez. De nekünk még ez is mókának tűnt. Hiszen nagyon rafináltnak éreztük magunkat, amikor a testvérünkkel külön álltunk be a sorba, hogy többet vásárolhassunk.

És te mire emlékszel szívesen ezekből az évekből?

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?