Csak addig kellettem, míg vissza nem kaptad az exed...

Bárcsak örökké tartana... Nemrég még a reptér füvén fekve bámultuk a csillagokat. Kellemesen simogató nyári este volt. Te átöleltél, én pedig azon gondolkodtam, tényleg valóság-e ez a pillanat? Hiszen csillagokat nézni csak nyálas lányregényekben szoktak. És olyan is csak a mesékben történik, hogy az egyszerű lány találkozik a herceggel, aki egy véletlen szikrával óriási tüzet gyújt, és darabokra szaggatja a lány addigi világát.

Tudtam már az első perctől, hogy találkozásunk sorsszerű és végzetes. Elvarázsolt a hangod, a mosolyod, a kisugárzásod, a titokzatosságod, a férfiasságod. Aztán lassacskán megismertem a gyengéd, romantikus lényedet is, amivel szívemig hatoltál. Te voltál a férfi, akiről mindig álmodtam. Talán el sem hittem, hogy te is hasonlóan érzel.

Én akkoriban nem voltam független, téged pedig éppen elhagytak 7 év után. Felrúgtam mindent, hogy együtt lehessünk, de mindeközben az exed alattomosan visszakúszott hozzád. Vagyis mire hinni kezdtem kettőnk közös jövőjében, már vesztésre álltam...

Elsöprő nagy szerelmünk csak egy robbanás maradt, ami hamut és kormot hagyott maga után. Kerülni kezdtél, én pedig reménykedni. Reménykedtem, hogy nem volt minden hazugság. Sokszor csak ültem, és bámultam az ajtót üres tekintettel, hátha belépsz rajta, ahogy mindig szoktál. De te nem jöttél napokig... 24 évesen megszakadt a szívem.

Életem legszebb, legromantikusabb és egyben legfájdalmasabb néhány hónapja volt az a nyár. A mennyországból a pokolra jutottam, ahol elégtem és megsemmisültem. Eltemettem a szerelmet - amit csak egyszer élünk meg - és vele együtt a fiút is. A fiút, aki álmokkal jött, és a mindenséggel távozott. A fiút, aki a szívét adta, de a lelkemet vitte cserébe. A fiút, aki, azóta már egy Marcell nevű kisfiú apukája...

Most akarom visszaforgatni az időt!

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Nyitókép: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock