Így posztolj nyaralós képeket, ha nem akarsz idegesíteni (vagy untatni) másokat!
Reggeli a teraszon, háttérben a feszített víztükrű medencével. Bikinis pucsítás a homokos tengerparton. Ebéd egy fancy étteremben, ínycsiklandó étel fotókkal megspékelve. Te is azok közé tartozol, akik a vakációjuk alatt megállás nélkül posztolnak?
17 éves voltam, amikor Olaszországban vakációztunk a családdal. Egy kisbusszal vágtunk neki az útnak, és több helyen is megálltunk, hogy megnézzük a látnivalókat. Életem egyik legjobb élménye volt, ha becsukom a szemem, most is látom magam előtt a hangulatos városokat, a színes épületeket és a végtelen tengert.
Pedig ezekre nem a régi fotókból emlékszem.Volt ugyan fényképezőgépünk, de nem cipeltük magunkkal mindenhová. Anyám azt mondta, az állandó kattintgatásnál sokkal fontosabb a valódi élmények átélése.
Az internet előtt időkben a nyaralásokat az emlékek minősége alapján ítéltem meg, amit hazavittem a szívemben. Azóta sokat változott a világ, és vele együtt én is. Nemrég egy hetet töltöttem a Balatonon, kb. 200 képet lőttem, és óránként posztoltam valamit a Facebookon. Korábban is lájkokban mértem egy-egy utazás sikerességét - valamiféle megszállottság hajtott, hogy folyamatosan beszámoljak arról, ami éppen történik velem.
Eszembe sem jutott, hogy a fotóim untathatnak, sőt, idegesíthetnek is másokat. De tévedtem. Egy barátom nyitotta fel a szemem, hogy ez rossz irányba visz. Szerinte azért osztok meg túl sok képet (ilyenkor különösen), mert ki vagyok éhezve a pozitív visszajelzésekre, és egyfajta önigazolást keresek. Ennek nemcsak az a veszélye, hogy az ismerőseim számára túl sok leszek, de ezzel a magatartással teljesen elvesztem a privát szférámat.
Elgondolkodtattak a barátom szavai. Észre sem vettem, de a megosztási kényszer odáig fajult, hogy nem megéltem a pillanatot, hanem külső szemlélője lettem az egésznek. Úgy éreztem, muszáj közzétenném, ahol járok, különben meg sem történt...
Eljött a változás ideje. Nem akarok egy egoista, irritáló nőszemélyként viselkedni, aki a vakációja minden egyes pillanatát közzéteszi az interneten. Nem akarok mindenáron figyelmet és elismerést kierőszakolni másoktól. A beszélgetés után (megfogadva a barátom néhány tanácsát) komoly elhatározásra jutottam: ezentúl máshogy fogok turistáskodni.
Igyekszem majd olyan dolgokat megosztani a világgal, amik inspirálóak, és valódi értéket képviselnek. Talán valaki pont az én fotóimat látva kap kedvet az utazáshoz, így még több értelme lesz a vakációs képeknek.
- A minőség mellett a mennyiség is fontos. Senki nem akar ugyanarról a tengerpartról 30 képet látni naponta, vagy minden egyes vacsoráról, amiket a két hét alatt ettem.
- Nem kell mindenhonnan becsekkolni, és mesés(re retusált) szelfiket lőni. A kívülállók számára teljesen lényegtelen, mekkora ágy van a szállodai szobámban, hogyan szürcsölöm a reggeli kávémat, és milyen bikiniben parádézom a strandon.
Ezek idegesítő béna klisék, helyettük inkább előveszem a kreatív énemet, és készítek néhány izgalmas fotót a helyi emberekről, szokásokról. Annak legalább van értelme.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
