Túl későn jöttem rá, hogy több gyereket szeretnék.

Az út, amit egykor választottál, jó esetben most is szinkronban van a személyiségeddel. Rossz esetben utólag jössz rá, hogy másképp kellett volna döntened. Van, ami visszafordíthatatlan. Mint az én esetemben: 45 évesen jöttem csak rá, hogy valójában "nagycsaládosnak" születtem...

Huszonéves koromban azt gondoltam, nem akarok gyereket. Talán a saját gyermekéveim miatt, amik riasztó szélsőségek között hánykolódva teltek. Lefoglalt, hogy megtaláljam a helyem a világban, hogy felfedezzem a saját értékeimet - majd meggyőzzem magam arról, hogy azok valóban értékesek... Harminc voltam, mire kezdtem stabilabb lábakon állni.

Kapálóztam a mélyvízben. És persze továbbra sem akartam gyermeket... Nem a felelősség riasztott, inkább az, hogy nem tudok majd türelmes lenni. Hogy ösztönösen azt adom tovább, amit én kaptam. És nem akartam kiszolgáltatott lenni, függeni valakitől, még akkor sem, ha az az ember a férjem. Talán gyermektelenként végzem, ha az élet nem oldja meg a dolgot.

Egy egészségügyi probléma azonban választás elé állított: vagy mielőbb teherbe esem, vagy átesek egy olyan műtéten, aminek a vége akár egy teljes méheltávolítás is lehet. Ekkor éreztem először, hogy anya szeretnék lenni. Azt hiszem, a sors így üvöltötte az arcomba, hogy mit kéne végre tennem...

Gyönyörű, egészséges kislányom született. Mindennél jobban élveztem, hogy foglalkozhatok vele, taníthatom, nevelhetem. Ugyanakkor sosem adtam fel magam teljesen. Továbbra is időt szakítottam a festésre, ami mindig is fontos volt az életemben. A lányom már nagyocska. Betöltöttem a 45. évem. Ciki vagy sem, most kezdem igazán megtalálni önmagam.

Ma már örömmel venném körül magam kettő, három vagy akár négy gyermekkel. A korom miatt azonban ez nem lehetséges. Elkéstem. Sokszor elképzelem, milyen lett volna, ha annak idején hamarabb legyőzöm a félelmeimet. Ha elhiszem, hogy képes vagyok én is jól csinálni. Egykori késedelmem következménye azonban már visszafordíthatatlan. Így hát örülök annak, ami van.

De mindenkinek üzenem: jól gondolja meg, milyen utat választ! Ne essen a félelmek csapdájába! Különben sok mindenről lemaradhat. Akár örökre.

Török Szonja

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock