Ha van egy adag lócitromod, formázz belőle szívecskét!

Mindenki cipel valamilyen terhet, egy vagy több megoldatlan problémát, ami épp veszettül nyomja a vállát. Lehet az egy rossz munkahely, egy kiállhatatlan családtag, egy hűtlen férj. Bármi, ami szomorúságot okoz még akkor is, ha az élete amúgy rendben van.

Nem szívesen vállalja a felelősséget, hiszen az azzal járhat, hogy elszúr valamit. Hogy nem sikerül. Problémája az van dögivel, csak épp ötlete nincs a megoldásra. Hiszen ő a körülményeinek áldozata. Gyakran hallod tőle, hogy ezt nem lehet megoldani, hogy nem fog sikerülni, meg azt, hogy el sem hinnéd, őt mennyire megviselte az élet. Jobb neki a biztos szar, mint a bizonytalan jó. Bármilyen remek dolog történik, ő csak az árnyékot látja.

A kudarckerülő embernek minden megoldásra van vagy tíz problémája. Olyanok, amik még be sem következtek. Teddy Roosevelt is megmondta, hogy a problémákról panaszkodás megoldási javaslat nélkül nem több puszta nyavalygásnál.

A problémamegoldó típusú embernek is ugyanannyi gondja-baja van, mint másoknak. Ő is szereti elpanaszolni a keserűségét és jól kibőgni magát - annyi a különbség, hogy benne akkor is pezseg a tettvágy, amikor a gödör legalján van. "Húha, bazmeg, és mihez kezdjek most ezzel?" - kérdezi saját magától, és már eszébe is jutott nyolcféle megoldási lehetőség. Vagy ha már mindent megpróbált, és tényleg nincs megoldás a problémára, akkor félreteszi, és azon agyal, hogy mit lehetne kihozni a nyomorúságos helyzetből.

Én is sírtam már éjszaka, zuhogó esőben a buszmegállóban egy szál bőrönddel, mert elhagytak, nem volt munkám, se pénzem, és nem volt hol laknom. Aztán, hogy megértsek pár összefüggést, beiratkoztam egy coach tanfolyamra, aminek az elvégzésekor azt javasolták, hogy kezdjünk el írni. Írtam. Írtam egy csomót, és rám bukkant a she.hu (konkrétan Pechál Peti), és most ide írok. (Szóval két új szakmám is lett hirtelen.)

Nem tudtam megoldani az adott gondot, de legalább kiírtam magamból, és még pénzt is kerestem vele. Tanultam is közben, változtam is, barátaim is lettek, akik vigasztaltak. És bár az alap problémán csak annyit tudtam alakítani, mintha egy adag lócitromból formázgattam volna szívecskét - mégis rengeteg jó dolog is történt. Mert a jó dolgok még több jó dolgot vonzanak be.

És ha nem sikerül valami?

A világon senki nem tartja számon, hogy hányszor cseszed el, és az sincs lekorlátozva, hogy mennyi idő után kell felállnod a padlóról, és hányszor próbálhatod meg újra és újra. Ha meg sem próbálod, csak elkenődve ücsörögsz a fenekeden, akkor viszont 100%-osan garantált a kudarc, és a jó dolgokat sem fogod észrevenni.

Nyitókép: Shutterstock