Harminc alatt házasodnál? Biztos vagy te ebben?

"Komolyan, 30 alatt betiltanám a házasságot! Addig azt sem tudod, mit csinálsz" - mondta egy kedves hölgyismerősöm nemrég, amikor kijöttünk a jóga óráról. Hangjában keserűség és a finom, visszafogott személyiségétől idegenül némi indulat csengett. Amiatt fakadt ki, hogy az óra után rohannia kellett a kislányáért, akit ilyenkor az édesapa gondjaira bíz, akitől néhány éve vált el. "Folyton keresztbe tesz nekem és ott szúr belém, ahol tud" - mondta keserűen. Úgy gondolja, ott rontotta el, hogy (túl) fiatalon házasodott meg.

A húszas évei elején az embernek (gyakran, de nem mindig!) még alig van fogalma saját magáról, az igényeiről és arról, hogy valójában milyen párt szeretne és milyen párrá szeretne válni. Ilyenkor még sokkal inkább a vágyai, szenvedélyei vezetik. És ha esetleg még az önismeretnek is híján van az illető, az oda vezethet, hogy a fel nem dolgozott érzéseit, vágyait rávetíti a másikra és így egy rózsaszín ködbe vonja. A szerelem így lesz vak: elhomályosítja szemedet a köd. Az, amivel a másikat körülvetted, és ő maga láthatatlanná válik számodra.

Már közhelynek számít, ha azt halljuk, valaki a szerelem kábulatában nem látta, hogy a másik milyen megbízhatatlan, agresszív, érzéketlen, és a sor itt is folytatható. Ha pedig gyermek is születik a kapcsolatból, akkor tényleg mindenki szív. Persze amikor az ember szárnyakat kap a boldogságtól, és azt érzi, megtalálta élete párját, akkor nehéz racionálisan gondolkodni. A szerelemnek pont ez a lényege: elveszi az eszünket, és a szívünk irányít.

De az is igaz, hogy sokan vannak, akik úgy érzik, el vannak késve. Átléptek a harmincon, és azt látják a közösségi oldalakon, hogy a volt osztálytársaik már megházasodtak, gyerekük született. És ilyenkor akaratlanul is előtör az érzés, hogy ők le vannak maradva? Túl sokáig keresgéltek, túl sokat válogattak, túl sokat bizonytalankodtak? Lehet, hogy mégiscsak be kellett volna adni a derekukat a fősulis szerelmüknek, és ha nem is volt tökéletes a kapcsolatuk, de inkább meg kellett volna alkudni? Hiszen akkor már ezt a pontot is kipipálhatnák az élet nevű projektben. Pedig a fenti példa is mutatja, hogy sokszor nem azok lesznek az igazi nyertesek, akik előbb a célba érnek.

Természetesen nem lehet általánosítani, nincs egy precízen belőtt életkor, amikor márpedig neked készen kell állnod a házasságra, a családalapításra. Ezt neked, magadnak kell érezned legbelül! Nincs olyan, hogy túl korán, és olyan sincs, hogy túl későn- pláne, ha férfi vagy, és a biológiai óra sem tiktakol. De annyi biztos, hogy nem szabad, hogy a külső nyomás befolyásoljon ebben a döntésben. Az a fontos, hogy amikor meghozod a döntést, akkor már ismerd magad annyira, hogy tudd, mi a jó neked, és ne csak azt akard, amiről azt hiszed, hogy talán jó lehet!

Horváth Péter

Nyitókép: Shutterstock