Ennek lehet örülni, meg éppen nem örülni, de ettől függetlenül ez így van. Pedig kultúra ide, jólneveltség oda, mégis vannak helyzetek, amikor legszívesebben egy bunkósbot használatával zárnánk le egy vitát. De ez egyrészt nem célravezető, másrészt még börtönbüntetés is jár érte.
De mi van helyette?
Bizony egy hosszú, szaftos, körmondatba foglalt káromkodás felszabadító tud lenni. De ezt azért mégsem tehetjük meg minden helyzetben. Nincs is rosszabb, mint egy jó kis baráti beszélgetésnél kifogni egy olyan szomszédos asztaltársaságot, ahol permanenen trágárkodnak. Mi ne legyünk ilyenek! Így aztán egyből javaslok egy másik módszert.
Közismert módszer, hogy a csúnya szavak helyett gyümölcsneveket kell mondani. Számomra a:
Hogy az a pirosra érett szabolcsi kukacos alma!
sajna nem hozza ugyanazt a szintű dühlevezetést, mint az első pontban megjelölt módszer. De lehet, hogy ez is csak kondicionálás kérdése. Egy próbát megér, legfeljebb mikor eljutunk addig, hogy ku... akkor még mindig eldönthetjük, hogy a kukacos almára szavazunk... vagy másra.
Egész hatékony módszer tud lenni, csak garantáltan nem fog eszedbe jutni ez az opció, amikor elönti az agyadat a lila gőz. De például megkérheted a barátaidat, kollégáidat, hogy amikor azonnali alkalmazás szükséges, akkor ők se szó, se beszéd penderüljenek mögéd, és babapopsi puhaságú ujjbegyeikkel vegyék kezelésbe a füledet. És ha lehet, közben mantrázzák lágy hangon a nyugtató szótagokat.
Nagyon jó, nem káros senkinek, sőt! De sajnos nem lehet azonnal alkalmazni. Elég szürreális lenne, ha minden nap a futócipőnkkel a nyakunkban flangálnánk az irodában azért, hogy amikor a kolléga megint rossz kimutatást küld át, hipp-hopp körbefuthassuk kétszer a háztömböt. Pedig hatásos lenne!
Viccet félretéve, úgy általánosságban nagyon jót tud tenni, csak nem nevezhető azonnali megoldásnak. De mondjuk 20 guggolás ott helyben hatékony tud lenni - bár egy meeting közepén azért elég meghökkentően hathat.
Ennek többféle formája is van. Az egyik az eeegggyyy, kkkkeeetttőőő, hhhááárrrooommm, és így tovább. Ezzel jobb esetben elmegy 10-15 másodperc, és a másik fél - ha elég gyors a helyzetfelismerő képessége - jelentős egérutat nyerhet. És van az egy-tíz-üt verzió - ez nem nyer piros pontot.
Ehhez kell némi önuralom: mielőtt bármi kiszaladna a szádon (1. és 2. módszer), bármilyen agyi tevékenységbe kezdenél (3. és 5. módszer), illetve az izmaid mozgásba lendülnének (4. módszer), csak:
"Nézd a semmit közelről!"
Vagyis próbáld meg a szemed bogarával kifejezni mindazt, amit érzel és gondolsz! Ilyenkor a veled szemben állót elképzelheted valami olyasminek, mint Sid, a lajhár a Jégkorszakból. Megbocsátás testvéreim, megbocsátás!
Ez amolyan időhúzás jelleggel működik. Én ilyenkor szokásos beszédhangomnál 2 oktávval magasabban ismételgetem, hogy "Nem, nem, nem..." Amikor a hangfrekvenciától már a villanykörték kezdenek szétpattanni a helységben, akkor kinyitom a szemem, és megkérdezem, hogy "Mivaaaan?"
Ez az átmenet az azonnali és a késleltetett reakciótípusok között, és csak akkor működik, ha van a közelben egy pékség vagy egy cukrászda. De alapvetően nem egy túl előremutató dolog - már ami a hosszú távú következményeit illeti. Egyszer már próbálkoztam ezzel a gyümölcs dologgal, most még egyszer megteszem.
Francia krémes zabálás helyett próbálj meg jóízűen elrágni egy almát, vagy "rágyújtani" egy szál karcsú répára! (Nálam nem hatásos.)
Értelmetlen.
Legalább hallgasd meg előtte a másik felet! Utána még mindig dönthetsz a bunkósbot mellett. :)
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.