A feminizmus, a túltolt bicikli

Pár hete belebotlottam az egyik legnagyobb online magazin feminizmusról és női szerepekről szóló cikkébe. Már maga a cikk is érdekes volt, de a lényeg, az a kommentáradat volt. Éjfél körül elkezdtem olvasni őket, és hajnal kettőre már azt éreztem, hogy életemben soha ennyi gyűlöletet és ítélkezést nem tapasztaltam, mint ez alatt a 2 óra alatt... Egy női írótól származó cikk alatt ugrott egymásnak nők sokasága.

Persze nap, mint nap találkozik az ember hasonlóval, de így, koncentráltan látni mellbevágó volt. Ott a szemem előtt szabadult el a pokol, és esett egymásnak gyerekes, gyermektelen, szingli és karrierista azon vitatkozva, hogyan is kell élnie ma egy nőnek az életét. Mert mindenki meg volt róla győződve, hogy az a tökéletes, ahogy ő él, a másik fél pedig jobb esetben egy igazi lúzer, rosszabb esetben kórházi eset, ha nem azt teszi, amit ő!

Mondjuk, én mindig is irigyeltem az ennyire okos és határozott nőket. Ugyanis én néha azt sem tudom eldönteni, hogy a felsőm passzol-e a nadrágomhoz. De megnyugtat a tudat, hogy vannak olyanok, akik tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a másiknak mit kellene tennie!

Manapság már az ósdi, "azért élek így, mert nekem ez jó" érvelés kiment a divatból. Nem elég trendi. Helyébe lépett a "minél jobban elítélem a másikat, annál jobb" stílus. És sikerült is ezt tökélyre fejleszteni.

Igen, itt tartunk ma. Egy olyan világban élünk, ahol lenézik azt a nőt, aki boldogan választja a feleség és családanya szerepet, mert az egy idejétmúlt, ósdi viselkedés, aminek semmi keresnivalója a 21. században...

• Ahol, ha valaki kettőnél több gyereket vállal, az semmi más nem lehet, csakis egy ingyenélő, aki csak otthon akarja lógatni a lábát.
• Ahol a szingli nő, aki a karrierjét építi a munkahelyén, szabadidejében pedig a barátaival van, természetesen egy feminista liba, aki miatt ki fog halni a magyar.
• Ahol az a nő, aki nem akar gyereket a párjával, minimum szánalmas, de sokkal inkább elmebeteg.
• Ahol pedig az anya a gyereknevelés mellett dolgozik is, az egy önző dög, aki inkább a munkahelyét választotta, minthogy a gyerekeivel törődjön.

Én úgy gondolom, hogy amíg nem bántok mást, és nem sértek vele törvényt, addig úgy élek, ahogy akarok. Nos, kezdem azt érezni, hogy ezzel a világnézetemmel lassan egyedül vagyok.

A feminizmus számomra a választás szabadságát jelenti. Azt a szabadságot, hogy nőként eldönthetem, hogyan is szeretném leélni az életem. Ám kezdem azt érezni, hogy szépen lassan pont ezt a szabadságot veszi el tőlem. Félresiklott egy olyan irányba, ami nem biztos, hogy használ az eredeti célnak. Bármelyik oldalon állnak is, sok nő öntudatra ébredése mellett ugyanis elmaradt az empátia és a tolerancia elsajátítása. Harcosan védenek egy álláspontot, amire a másik féltől nem meglepő módon hasonló stílusú fellépés a válasz.

Nyitókép: iStockphoto