Később, amikor felnőttek leszünk rájövünk: ez kérem egy badarság, nem ezek a félelmetes dolgok! Mumus nincs, vagy ha van is, a gyerekeket riogatja. A temető tele van kedves emberekkel, miért lennének gonoszak ha már nem élnek? Az erdő hadd susogjon, más dolga sincs! Szörny meg nem a szekrényben van, hanem bármelyik tetszőleges hivatalban, ahová balsorsunk ügyintézés címén szólít minket...
Az igazi rettenet a bűnös csábító. A gonosz sok arccal tör ránk és még a legelhivatottabb, legeltökéltebb embereknek is képes nehéz napokat, főleg éjszakákat okozni! Csemegékkel rontja meg boldogságunk víg napjait!
Felnőtt, felvilágosult ember az tudja, a mumus ott rohadhat meg az ágy aljába, nincs hatalma felettünk! Felnőttként már nincs! De a Nutella..., az szemét. Az figyel, ott kushad a polcon a konyhában, és várja az alkalmas pillanatot amikor rád vetheti magát! Persze első ránézésre még kedves, kis ártatlan, de valójában olyan mint egy kibaszott szirén a görög hajósoknak, csábít, hívogat.
A Nutella aljas. Nem hagy TV-t nézni, folyton az eszedben jár, belekúszik a gondolataidba. Az ellenállás hasztalan, a vége úgyis az, hogy még nyálhabos ajkakkal az éjszaka közepén állsz egy hűtő előtt, kezedben az üveg, másikban kanál és a hűtőből kiáramló fény baljós árnyakat fest mögéd a falra. Na ez tényleg borzalmas!
Máskor a Sátán táblás csoki alakot ölt, ellapul egy kicsit, aztán beékelődik az agyadba, hogy valahol van még egy kis darab belőle... Akkor a nyugalomnak vége, jön a matatás, a táskában turkálás, hűtő nyitogatás. Idegbaj, bűnös vágyak.
Ahogy egy ismerősöm írta nem oly régen, az érzés felveszi a versenyt azzal, amikor a kannás bort leszigetelőszalagozod a WC mögé és éjszaka rájársz.
Eszed két pofára, közben meg tegnap még azon nevettél, hogy a Milka nem véletlenül reklámozza tehénnel a csokikat.
A gonosz célba ér!
A csatát elvesztetted! Különösen nagy a gond, ha van még otthon Nutella is. Akkor neked véged!
A Michelin baba röhög rajtad, a medve, ha tudna beszélni megkérdezné, hogy szedtél fel ennyit?
Mert neki is kéne a téli álomhoz egy kis zsír! Pár ilyen egymást követő éjszakát a köznyelv úgy hív: plusz húsz kiló. De nem is az a baj!
Legközelebb, amikor a bevásárlóközpontban ténferegsz (Solohovtól keresve az Emberi Sorsokat), azon veszed észre magad, hogy a polcokról megint reád sandít a sunyi Nutella. Lehetsz te elhivatott és erős, mormolhatsz a Bibliából részeket:
Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól....
A végeredmény ugyanaz: megveszed!
És ha nem is ma, vagy holnap, de előbb-utóbb meghallod, ahogy hívogatnak, belevisznek a rontásba. Persze vannak, akik ellenállnak és ők igazi hősök is! Mert őket nem mumussal, meg kísértettel hülyítette a nagyon okos felnőtt társadalom, hanem elmagyarázták nekik még gyerekkorukban: mi is a baj ezzel a sok cukros vacakkal.
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.