Kezdjük ott, hogy mint az orvoslás több területén, itt is férfi uralom van. Bevallom, nem ástam bele magam ennek a helyzetnek a "tudományos" magyarázatába, inkább csak kiindulási alapnak vettem a címben megjelölt kérdés megválaszolásához.
20-30 éve a női nőgyógyász még ritka volt, mint a fehér holló a. Akkor nem kellett sokat töprengeni azon, hogy férfi vagy nő.
Ha volt is női nőgyógyász, sok jót nem hallottunk róla. Inkább a férfiakat fényezték a páciensek vagy ők saját magukat...
Őszinte leszek, én is férfi nőgyógyász párti voltam régen. Volt akkoriban egy barátnőm, aki meggyőzött. Rövid, tömör véleménye volt:
Bennem ne kotorásszon egy nő!
Furi, de ez akkor nagyon meggyőző érvnek tűnt. Mai szemmel már inkább azt mondanám, hogy kicsit sántikál a dolog, mert nem nagyon értem, miért is jobb, ha egy idegen férfi kotorászik bennem?
Ha meg úgy gondolok a nőgyógyászra, hogy ő egy orvos, akkor meg aztán tényleg mindegynek kéne lennie - kotorászás szempontjából -, hogy férfi vagy nőorvos teszi azt.
Szóval férfi párti voltam, de mégis, minden egyes alkalommal utáltam még a kivizsgálás gondolatát is.
Ha nőgyógyászhoz mentem, igyekeztem szoknyát venni, ha vetkőzni kell, ne legyek teljesen meztelen, amíg az öltözőfülkétől a vizsgálószékig tipegek és vissza. Lehet, olyankor rám sem nézett a doki bácsi, de én - függetlenül minden külső körülménytől -, nagyon meztelennek éreztem magam abban a néhány másodpercben.
Ilyenkor mindig mormolgattam magamban, hogy: Ő csak egy doki bácsi, Ő csak egy doki bácsi, Ő csak egy doki bácsi....
Néhány hónapja új nőgyógyász után kellett néznem. Azonnali helyzet volt, mert éppen az volt a meggyőződésem (hipochonder révén), hogy valamiféle méhrákban szenvedek - ami persze csak a gondolataimban volt igaz, valójában nem.
Szerencsére makkegészséges vagyok, csak nem könnyű elfogadnom, hogy nem vagyok már húszéves, és ez azzal jár, hogy normális, ha mindig fáj valahol.
Egy ismerősömnek köszönhetően, gyors időpontot kaptam, egy teljesen leinformálható, nagyon megbízható, női nőgyógyászhoz. És meg kell mondanom, a vizsgálat után beálltam a női nőgyógyász pártiak táborába.
Mi volt az eddigi férfi és a mostani női nőgyógyász által végzett vizsgálat között?
Elgondolkodtam, hát, hogy mi alapján választunk nőgyógyászt?
Sokan anyukánk nőgyógyászát örököljük meg. Érthető, hiszen anyukánk megbízik benne, mi pedig anyukánkban. Néha még az is előfordul, hogy kezei között születtünk, ezért ha ő férfi, akkor nyilván bizalmi alapon maradunk a férfi nőgyógyásznál.
Ha nem jön be az anyuka által örökölt nőgyógyász, akkor megpróbálunk ajánlás alapján választani, illetve itt jön be a kódolt előítélet.
Ha pedig véletlenül úgy alakul a sorsunk, hogy mindkettőt kipróbáltuk már, akkor egyértelmű, hogy a pozitív impulzus mellett fogunk voksolni.
Nemrég, szűk körű közvélemény-kutatást tartottam a témában a barátnőim körében.
A férfi pártiak érvei:
A nő pártiak válaszai:
Ami biztos, vannak, nem nem specifikus tényezők a nőgyógyászok között.
Férfi és női nőgyógyász is lehet:
Ami viszont férfi specifikus, az a zaklató nőgyógyász. Nem sok kerül nyilvánosságra, de igazából egy is sok belőle.
Számomra egy férfi nőgyógyászként is férfi, - és bár tudom, ez a fejben dől el -, ha választási lehetőségem van, és létezik olyan nőgyógyász, aki egyszerre szakmailag kiváló, kedves és elhivatott, és mindezek mellett még azt is tudja, milyen érzés menstruálni, szülni, kötelezettségből szeretkezni, klímaxolni stb..., akkor ő az én nőgyógyászom.
Az én női nőgyógyászom.
Percze Ágnes
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.