Selyemfiú vagyok és vőlegény

"Selyemfiúként dolgozom Írországban. Ha két éve valaki azt mondja, hogy ezzel alapozom majd meg a jövőmet, biztosan felháborodom. De az élet így hozta. És most már egyáltalán nem bánom.

26 éves voltam, mikor eljegyeztük egymást Henivel. Össze akartunk költözni, az anyagi háttér azonban hiányzott. A szülei segítettek volna, de nem akartam rájuk támaszkodni. Megbeszéltük, hogy a közös cél érdekében kimegyek külföldre, és az ott keresett pénzből alapítunk közös otthont.

Hétvégén, kocsmázás közben megismerkedtem egy ír társasággal. Buli után az egyikük megkérdezte, akarok-e többet keresni, mint most. Elárulta, hogy olyan ügynökségnek dolgozik, ahol fiatal férfiakat közvetítenek ki hölgyeknek.Beszállhatok, ha akarok. Akkor nagyon meghökkentem ezen. Majd szenvedtem még pár hétig a gyárban, aztán már nem volt kérdés, hogy belevágok.

Emlékszem, milyen ideges voltam első alkalommal. A hölgy - ápolt, vonzó negyvenes - magával hozta a kutyáját. Az a dög folyamatosan minket nézett... Igyekeztem, mégsem működött a szerszám. Legszívesebben elsüllyedtem volna, ő azonban megértő volt. Végül bevallottam, mi zavar. Nevetett, bezárta a kutyát a fürdőszobába, és utána már nem volt gond. Elégedetten távozott, a találkáért pedig olyan összeget kaptam, amiért a gyárban egy hétig kellett volna dolgoznom.

Legtöbbjük férjezett - jó állásuk van, és sok pénzük. Nem vágynak másra, csak extra figyelemre. Izgalomra, bókokra, változatosságra. Akad, akivel szexelni sem kell. Együtt vacsorázunk, és kész, legfeljebb megcsókol a kocsiban búcsúzáskor. Olyan is van, aki rögtön szállodába visz. Beszélgetni viszont mindegyikükkel muszáj. Szex előtt és szex után... Mesélnek az életükről, a férjükről. Ilyenkor szívesen kérdezgetnek engem is. Nem titkolom, hogy menyasszonyom van, a hölgyek többségét nem zavarja, sőt... Sokan aranyosnak, romantikusnak találják, hogy szerelmes vagyok egy lányba a hazámból.

Otthon senki nem tudja, mivel keresem a pénzt. Úgy hiszik, művezető lettem egy másik cégnél. Édesanyám kiborulna, ha tudomást szerezne az igazságról. A menyasszonyom pedig szakítana velem. Talán furcsán hangzik, de nem érzem úgy, hogy megcsalom, mert a szívem csak az övé.
Persze előfordul, hogy élvezem az együttlétet valamelyik kuncsaftommal, hiszen férfiból vagyok. A hölgyek többsége csinos, ráadásul lelkesek és tapasztaltak az ágyban. Az érzelmeknek azonban semmi köze ehhez. Azokat csak Heninek tartogatom.

Még egy évig biztos, hogy maradok. Lakásvásárlás helyett most már családi ház építését tűztem ki célul. Ha összejön a pénz, hazaköltözöm, és elfelejtem ezt a néhány évet. Mert - minden logikus érv ellenére - van egy kis lelkiismeret-furdalásom. Előfordul, hogy felébredek éjjel, és egy pillanatra rácsodálkozom arra, ami velem történt. Különös, felkavaró, ugyanakkor izgalmas, hogy ezt a fajta életet is kipróbálhatom."

Nyitókép: Shutterstock