Antibakancslista: amit nem fogok soha megtenni

Én sosem írtam ilyet, de most, hogy elmúltam harminc (jó, ez már néhány éve megtörtént), eldöntöttem, hogy összeszedem az én sajátos listámat azokról a dolgokról, amiket soha többé nem akarok átélni az életemben.

1. Soha többé nem mérgelődöm, ha épp a pult másik oldalán állok

Biztos ismeritek ezt, ügyintézés közben egy flegmán, netán bunkón megnyilvánuló alkalmazottal akadsz össze. Na, bennem emberére talál! Évek óta gyilkosul kedves vagyok minden ilyen helyzetben - szó szerint kedves! Így szerencsétlen egy idő után majd' elzokogja magát mérhetetlen emberi jóságom láttán. Vagy megrémül, hogy ilyen logikátlan viselkedést csak valami őrült sorozatgyilkos produkálhat, és ettől való rettegésében maga is kedvessé válik.

2. Soha többé nem lovagolok farmernadrágban

Ezt a bakit kezdő lovasként követtem el. Mit nekem lovaglónadrág, éljen a dögös, vadnyugati stílus (bár feltűnt, hogy a többiek sokatmondóan somolyognak)! Három órával később, egy kiadós, vágtázós terepezést követően lett csak világos, mit művel a farmer lábak közti varrása a nagy becsben tartott női testrészekkel. Az eset után egy hétig elszörnyedt sikollyal menekültem, ha a férjem egy méternél közelebb próbált jönni.

3. Soha többé nem mondom, hogy nem bírnám ki

Bármire jelentettem ki eddig, hogy nem bírnám ki, tutira odadobta az élet, megmutatva, hogy de bizony, képes vagyok elviselni. A csajok közt szokásos terhességi sztorik hallgatásakor például sosem mulasztottam el megjegyezni, hogy nem bírnám muszájból sem végigfeküdni a terhességet. Naná, hogy mikor odakerült a sor, felfordított katicabogárként végeztem hosszú hónapokra. Azóta is utálok a plafonra nézni.

4. Soha többé nem veszek fel csipkés tangát edzéshez

Hasonló, mint a lovaglós eset. Bőszen tornázni a gépen, miközben egy vékony csíkot formázó, csini, de szúrós csipkékkel feldobott csoda kis híján kettéfűrészel... Nem nekem való. Vannak vagány csajok, akik bírják, minden tiszteletem az övék.

5. Soha többé nem veszek fel nagymamás bugyit edzéshez

Csak egyszer történt meg. Nem száradtak meg időben mosás után a cuccaim, így felkaptam egy kényelmes, de szarrá nyúlt retro darabot, majd edzésre indulva elfelejtettem lecserélni. Akik jelen voltak aznap a zsúfolt öltözőben, biztos jót röhögtek magukban rajtam apácákat megszégyenítő szemérmességem láttán. Trükkök egész tárházát vetettem be, hogy nadrágcsere közben ne látszódjon a bugyim.

6. Sosem kérdezem meg többé, hogy "Tényleg?"

De tényleg. Ez miféle hülyeség már! Például, ha valaki azt mondja: "Jaj, de jól áll ez a ruha!" Nem valószínű, ha cicaszemekkel odacsicsergem azt, hogy: "Téééényleg?", akkor válaszul bevallja, hogy valójában rohadtul nem. Ugyanezért nincs értelme, a "Tényleg szeretsz?", "Tényleg nem haragszol?" és hasonló kaliberű kérdéseknek. Ha emberünk elsőre igazat mondott, akkor tartani fogja magát ehhez, ha meg hazudott, másodszor is fog.

7. Soha többé nem adok tanácsot senkinek

Tök ciki, de ha elragad a jóindulat, hajlamos vagyok tanácsokat osztogatni. Ha nem válik be, utálnak. Ha beválik, akkor is utálnak, mert jobban képben voltam. Ne adjatok tanácsot senkinek!

+1. Soha többé nem írok antibakancslistát

Talán majd, ha idősebb leszek.

Nyitókép: iStockphoto