Van, akit már nem lehet megszelídíteni

Kétféleképp rakódik le a csalódás az emberek szívében:

• Az egyikük olyan lesz tőle, mint egy kóbor kutya. Közeledik, de amikor megsimogatnád, visszaiszkol a vackába, esetleg még oda is kap. Nagyon-nagyon szeretné, de mégsem hisz a szerelemben, az elfogadásban, a békében. Fél hinni benne, hiszen egyszer (vagy többször) már megsebezték.
• A másik embertípus a naiv hülye, aki egy szivárványos csillámpóniról szemléli az egész világot. Töretlen hittel, kivont karddal csörtet előre a szerelemért, mert jobban hisz benne, mint amennyire fél tőle. Csalódott ő is számtalanszor. Ilyenkor végigbőg pár napot-hetet, levonja a konzekvenciát, aztán összekaparja magát, megigazítja a kis koronát a feje tetején, és tovább indul. Ha akarna, sem tudna falakat építeni maga köré, hiszen nem egy helyben toporog, hanem halad. A céljai, a vágyai, a boldogsága felé.

Aztán a naiv hülye megismerkedik egy kóbor kutyával, aki más, mint a többi száz meg százezer. És beleszeret, mert meglátja benne hogy jó, odaadó, hűséges és különleges. Elfelejti az összes eddigi csalódását, és egyszerűen csak örül, hogy egymásba bolondultak. Ő egy pillanat alatt meg van szelídítve, és naivan azt hiszi, hogy innentől kezdve a másik felelősséggel tartozik érte.

A modern kori szelídítő mindent megpróbál, ami emberileg csak lehetséges. Például megmászni a falat, amivel a szeretett személy körbevette magát. Olykor egészen magasra jut, de valahogy mindig visszaesik. Aztán megpróbálja lebontani észérvekkel, kedvességgel, szeretettel - de nem sok sikerrel jár. Egy lebontott tégla helyére kettő terem. Néha egészen ügyes, bejut a kapun belülre is, de aztán kipenderítik úgy, hogy a lába sem éri a földet. Elhatározza, hogy akkor türelmes lesz. Megvárja, amíg hozzá közelítenek, amiből néha ölelés lesz, de olykor csak hanyatt lökik - ami nagyon tud fájni.

A kóbor kutya néha későn eszmél rá, hogy mégiscsak szeretné, ha megszelídítenék. Összeszedi minden bátorságát, előbújik a vackából, de már nincs ott senki, aki megsimogassa, aki gondoskodjon róla. Elkönyveli, hogy a világ egy szar hely, ahol az emberek csak csalódást okoznak, aztán elégedetten vonul vissza. Hiszen ő előre megmondta, hogy csak egy csúnya, büdös korcs, akit nem lehet szeretni.

Mert addigra már a naiv hülye is tisztában van vele, hogy ha tovább folytatná a küzdelmet, belerokkanna. Így inkább keres egy olyan valakit, aki értékeli az optimizmusát, a bátorságát és a töretlen hitét, és aki nem fél hagyni, hogy szeressék.

Nyitókép: iStockphoto