kultúra kibeszélő zsidóüldözés megmentő kommunista apáca Nyilas Slachta Margit katolikus képviselő reakciós
A római katolikus vallású, nemesi származású zadjeli Slachta család sarja, apáca, tanár, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója, feminista politikus, hazánk első női országgyűlési képviselője. 

1884. szeptember 18-án, az akkor még Magyarországhoz tartozó Kassán, egy ötgyermekes nemesi család elsőszülött lányaként látta meg a napvilágot Slachta Margit Borbála, akinek édesapja a kassai takarékpénztár vezérigazgatója volt. A fiatal lány Kalocsán tanítónőként végzett, majd Németországba utazott, hogy továbbfejlessze magát, ahonnan hazatérve előbb Győrben, majd Budapesten tanított.

1908-ban apja az egyik rokonának adott és általa soha vissza nem fizetett kölcsön miatt tönkrement, ezért úgy döntött, fogja a feleségét és öt lányát, s az Egyesült Államokban kezd új életet. Margit azonban nem akart a családdal a távoli Amerikába költözni, úgy döntött, Magyarországon marad. Abbahagyta a tanítást, és belevetette magát a szociális munkába. A tanárképzőn ismerte meg Farkas Edith katolikus szerzetesnőt, a munkásnők fő védelmezőjét, aki nagy hatással volt rá: elsők között lépett be rendjébe, a Szociális Missziótársulatba.

Apácaként fordult a politika felé: 1915-től szerkesztette A Keresztény Nő című lapot, mely 1918-tól már Magyar nő néven került kiadásra, "A keresztény feminizmus lapja" alcímmel. 1918-ban létrehozta a Keresztényszociális Néppártot, de még ugyanabban az évben a szintén maga alapította Keresztény Női Tábor élére állt.

1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviselőjelöltnek választotta és a szerzetesnő el is indult az időközi választáson, melyen nyert, így lett Slachta Margit Magyarország első országgyűlési képviselőnője.

1923-ban néhány nővértársával együtt - reformtörekvései nem egyeztek a rend elveivel - kilépett a Szociális Missziótársulatból és megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, mely kevésbé szigorú szabályok szerint működött, és ami - bár akkor még nem sejthette -, nemzetközi szervezetté nőtte ki magát.

Erőteljesen fellépett a harmincas évek erősödő nácizmusa ellen, előadásokat tartott azzal a céllal, hogy megerősítse az emberek keresztény gondolkodását, látásmódját. Amikor látta, hogy Szlovákiát is elérte a zsidók deportálása, Rómába ment, és XII. Piusz pápától kért segítséget, sikerrel: az egyházfő püspökeit a zsidók elhurcolása elleni tiltakozásra szólította fel.

A zsidótörvények ellen fellépő Slachta Margit így érvelt igaza mellett
"Krisztusi hitem alapján tiltakozom az igazságtalanság ellen, bárkivel szemben történjék ez, és aki ezért követ dob rám, annak azt mondom: ha rosszul szóltam, bizonyítsd be az evangéliumból, hogy tévedtem, ha jól szóltam, akkor ne üss!"

Slachta Margit számtalan zsidó ember és munkaszolgálatos életét mentette meg azzal, hogy a saját és nővértársai életét kockára téve a Szociális Testvérek pesti házában bújtatta őket - köztük Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit és a Kossuth-díjas magyar írót, Heltai Jenőt is.

Forrás: Wikipédia

A II. világháború után a nővér ismét nemzetgyűlési képviselő lett, Szent-Iványi Sándorral a Polgári Demokrata Párt elnökével ketten alkották az ellenzéket - szemben a 407 másik képviselővel - , ám idővel, a kommunisták "áldásos tevékenysége" miatt egyre nőtt az ellenzéki képviselők száma.

Slachta Margitot harciassága miatt a parlamentben csak úgy emlegették, mint "egyetlen férfi az országgyűlésben".

1948-ban, amikor az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta a parlament, a harcias nővér tiltakozásul nem állt fel a Himusz alatt, amiért kétszer fél évre kitoltották az országgyűlésből és megvonták a mentelmi jogát. A bejelentést az újságokba az a Marosán György tette meg, aki később, az 1956-os forradalom idején bizottsági ülésen követelte az egyetemista felkelés betiltását és az azon mégis résztvevők elleni tűzparancs kihirdetését.

Marosán a mentelmi bizottság Slachtával szembeni döntését a lapoknak így kommentálta:

A nők jogaiért és az igazságtalanság ellen kiálló szerzetesnőt a kommunizmus hétköznapi hívei is támadták, gyakran küldtek a nagy lapokhoz olvasói leveleket olyan civil asszonyok, akik követelték "a Slachta Margit-félék" végleges eltüntetését a közéletből.

Amikor Mindszenty József bíborost letartóztatták, tudta, hogy előbb-utóbb őt is elhurcolják majd a kommunisták, ezért nehéz szívvel meghozott döntés után két nővértársával - Molnár Klementinnel és Palágyi Natáliával - elhagyták az országot. Először Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba ment, ahonnan Nemes Margit néven tartotta a kapcsolatot az itthoniakal, s próbált segíteni Mindszenty bíborosnak is, aki évekig a magyarországi amerika nagykövetségen kapott menedéket. Közben Nemes Borbálaként a Szabad Európa Rádióban szólt a hallgatókhoz, és segítette az Egyesült Államokba menekült magyarokat.

Slachta Margit 1974-ben, Buffalóban halt meg és ott is temették el, a magyar lapok nem szenteltek neki egyetlen sort se. Amelyik mégis, az is sértő módon, nagyon szerény képességű, velejéig reakciósként emlékezett meg róla.

Földi maradványait 2021-ben exhumálták, hamvait hazahozták, hogy 2021. december 7-én újratemessék a Fiumei Úti Sírkertben. A szertartást Erdő Péter bíboros celebrálta.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.